Kérheti az óvoda, hogy ne jöjjön az a gyerek nyáron, akinek az anyukája a kisebb testvérrel otthon van?
Fontos kérdésre válaszolunk.
Kell a gyereknek a pihenés, ki kell adni a szabadságokat – vannak olyan óvodák, ahol nyomatékosan kérik az óvodapedagógusok, ne vigyék a szülők nyáron az óvodai ügyeletbe a gyereket. Viszont olyan intézményre is akad példa, ahol az előző nap is lehet szólni, hogy másnap bemenne a gyerek.
Mennyire veszik igénybe a szülők az óvodai nyári ügyeletet, és éreznek-e nyomást az óvodapedagógusok részéről, hogy inkább ne hozzák őket? – többek között ezekre a kérdésekre szerettünk volna válaszolni a nyári szünet küszöbén, így feltettük a kérdést a Szülői Hang nevű Facebook-csoportban.
Vannak, akik azt írták: soha nem viszik nyáron oviba a gyerekeiket, mert nekik is szükségük van a pihenésre, kikapcsolódásra. Megírták, szerencsére a nagyszülők, gyerekes barátok, bébiszitter segítségével meg tudják oldani az otthoni felügyeletet, ezen kívül a szülők váltott szabadsággal vannak otthon a gyerekekkel, de a napközis táborok is sokat segítenek.
Egyvalaki elmondta, hogy amikor a kisebb gyerekével volt gyesen, a nagy pedig már ovis volt, a barátainak nyáron „ingyenóvodát” tartott, mivel a munkába járó anyukák nem tudták máshogy megoldani a felügyeletet.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Kevesebben, de voltak, akik ezzel ellentétesen arról számoltak be: nem tudják megoldani a nyári felügyeletet, ezért viszik a gyerekeket óvodába. Egy szülő arról írt, a férjével mindketten dolgoznak, a nagyszülők pedig betegek, így 10 hetet nem tudnak megoldani. A téli, tavaszi és őszi szünetet is csak úgy tudják megoldani, hogy felváltva vannak otthon a férjével, közösen nem szoktak nyaralni menni.
Ezek a szülők arról is beszámoltak, hogy az óvónők utaltak rá, hogy inkább ne hozzák a gyereket óvodába a nyáron, sőt, van, ahol nyomatékosan kérik, hogy ne hozza senki a gyerekét, mert „ki kell adni a szabadságokat”, „kell a gyereknek a pihenés”, és „nem fogja magát jól érezni az összevont csoportban”.
Az egyik szülő szerint náluk a lelki nyomás miatt már egyik szülő sem viszi nyáron ügyeletbe a gyerekét. Máshol az óvodapedagógus azt mondta a szülőnek, azért ne hozza a gyereket ügyeletbe, mert „eltanulja a rosszat a nagyoktól”, egy szülő pedig arról is beszámolt, hogy náluk csak akkor mehet a gyerek nyári ügyeletbe, ha mindkét szülő dolgozik. Sokan mások viszont arról írtak, nem tapasztaltak semmilyen ilyen irányú nyomást.
Menjen nyáron oviba vagy maradjon otthon? Nehéz helyzetbe kerülnek június előtt a 3-6 évesek szülei, hiszen sok óvoda a szabadságolások miatt csak kevesebb gyereket tud fogadni, azonban a családoknak a munka vagy a családi helyzet miatt szükségük lenne a felügyeletre.
Az óvodapedagógusok rugalmasságról is ellentétes kép rajzolódott ki, van, ahol még az előtte lévő napon is lehet szólni, hogy másnap ügyeletbe menne a gyerek, máshol viszont komolyan veszik azt, hogy hónapokkal előtte le kell adni az igényfelmérő kérdőívet, ami az óvodai dolgozók szempontjából érthető.
A nyári ügyeletben az összevont óvodai csoportokkal kapcsolatban sokaknak nagyon negatív az élménye. Egy szülő elmondása alapján a nyári ügyeletben minden nap más óvónő volt beosztva, és egyetlen ügyelet működött a városban az összes óvodára, így a gyerek az első nap nagyon rosszul érezte magát. Ezután nem is vitték többet.
Mindezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy jelentős az erőforrás- és szakemberhiány az óvodákban úgy, mint az iskolákban, emiatt súlyos korlátokkal néznek szembe az óvodai dolgozók, ezért is olyan nehéz megoldaniuk a nyári ügyeletet.
Hiába nő évről évre az óvodapedagógus képzésekre jelentkezők száma, a szakemberhiány továbbra is jelentős: a Pedagógusok Szakszervezete szerint több ezer óvodapedagógus hiányzik a rendszerből, amit az emelkedő felvételi számok egyelőre csak részben tudnak ellensúlyozni.
Nyitókép: Shutterstock
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál.