„Eltanulja a rosszat a nagyoktól, inkább ne hozzák a gyereket nyári ügyeletbe”

Kell a gyereknek a pihenés, ki kell adni a szabadságokat – vannak olyan óvodák, ahol nyomatékosan kérik az óvodapedagógusok, ne vigyék a szülők nyáron az óvodai ügyeletbe a gyereket. Viszont olyan intézményre is akad példa, ahol az előző nap is lehet szólni, hogy másnap bemenne a gyerek.

  • Eduline

Mennyire veszik igénybe a szülők az óvodai nyári ügyeletet, és éreznek-e nyomást az óvodapedagógusok részéről, hogy inkább ne hozzák őket? – többek között ezekre a kérdésekre szerettünk volna válaszolni a nyári szünet küszöbén, így feltettük a kérdést a Szülői Hang nevű Facebook-csoportban.

Ingyenovi otthon

Vannak, akik azt írták: soha nem viszik nyáron oviba a gyerekeiket, mert nekik is szükségük van a pihenésre, kikapcsolódásra. Megírták, szerencsére a nagyszülők, gyerekes barátok, bébiszitter segítségével meg tudják oldani az otthoni felügyeletet, ezen kívül a szülők váltott szabadsággal vannak otthon a gyerekekkel, de a napközis táborok is sokat segítenek.

Egyvalaki elmondta, hogy amikor a kisebb gyerekével volt gyesen, a nagy pedig már ovis volt, a barátainak nyáron „ingyenóvodát” tartott, mivel a munkába járó anyukák nem tudták máshogy megoldani a felügyeletet.

Kevesebben, de voltak, akik ezzel ellentétesen arról számoltak be: nem tudják megoldani a nyári felügyeletet, ezért viszik a gyerekeket óvodába. Egy szülő arról írt, a férjével mindketten dolgoznak, a nagyszülők pedig betegek, így 10 hetet nem tudnak megoldani. A téli, tavaszi és őszi szünetet is csak úgy tudják megoldani, hogy felváltva vannak otthon a férjével, közösen nem szoktak nyaralni menni.

Lelki nyomás a szülőkön

Ezek a szülők arról is beszámoltak, hogy az óvónők utaltak rá, hogy inkább ne hozzák a gyereket óvodába a nyáron, sőt, van, ahol nyomatékosan kérik, hogy ne hozza senki a gyerekét, mert „ki kell adni a szabadságokat”, „kell a gyereknek a pihenés”, és „nem fogja magát jól érezni az összevont csoportban”.

Az egyik szülő szerint náluk a lelki nyomás miatt már egyik szülő sem viszi nyáron ügyeletbe a gyerekét. Máshol az óvodapedagógus azt mondta a szülőnek, azért ne hozza a gyereket ügyeletbe, mert „eltanulja a rosszat a nagyoktól”, egy szülő pedig arról is beszámolt, hogy náluk csak akkor mehet a gyerek nyári ügyeletbe, ha mindkét szülő dolgozik. Sokan mások viszont arról írtak, nem tapasztaltak semmilyen ilyen irányú nyomást.

„Gyeses anyuka gyereke nem szokott augusztusban oviba jönni”

Menjen nyáron oviba vagy maradjon otthon? Nehéz helyzetbe kerülnek június előtt a 3-6 évesek szülei, hiszen sok óvoda a szabadságolások miatt csak kevesebb gyereket tud fogadni, azonban a családoknak a munka vagy a családi helyzet miatt szükségük lenne a felügyeletre.

Van, ahol hónapokkal előtte kell szólni

Az óvodapedagógusok rugalmasságról is ellentétes kép rajzolódott ki, van, ahol még az előtte lévő napon is lehet szólni, hogy másnap ügyeletbe menne a gyerek, máshol viszont komolyan veszik azt, hogy hónapokkal előtte le kell adni az igényfelmérő kérdőívet, ami az óvodai dolgozók szempontjából érthető.

A nyári ügyeletben az összevont óvodai csoportokkal kapcsolatban sokaknak nagyon negatív az élménye. Egy szülő elmondása alapján a nyári ügyeletben minden nap más óvónő volt beosztva, és egyetlen ügyelet működött a városban az összes óvodára, így a gyerek az első nap nagyon rosszul érezte magát. Ezután nem is vitték többet.

Mindezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy jelentős az erőforrás- és szakemberhiány az óvodákban úgy, mint az iskolákban, emiatt súlyos korlátokkal néznek szembe az óvodai dolgozók, ezért is olyan nehéz megoldaniuk a nyári ügyeletet.

Nyitókép: Shutterstock

Hozzászólások

A szakképzést választó diákok egy része már az iskolában szakmát váltana

A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.

Megalakulása óta közel 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar

2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Vidnyánszky Attila bocsánatot kért az SZFE átalakításáért, majd felsorolta, miért volt jó a modellváltás

Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.