Menjen nyáron oviba vagy maradjon otthon? Nehéz helyzetbe kerülnek június előtt a 3-6 évesek szülei, hiszen sok óvoda a szabadságolások miatt csak kevesebb gyereket tud fogadni, azonban a családoknak a munka vagy a családi helyzet miatt szükségük lenne a felügyeletre.
Június végén nemcsak az iskolákban, hanem az óvodákban is beköszönt a nyári szünet, de ez nem azt jelenti, hogy júliusban és augusztusban nem járhatnak a gyerekek oviba. A köznevelési törvény értelmében ugyanis az óvoda egész évben nyitva tartó intézmény, ahol a nyári felügyeletet bármelyik óvodaköteles korú gyerek családja kérheti attól függetlenül, hogy dolgoznak-e a szülők vagy sem.
Az óvoda, ha a fenntartó döntése alapján bezár nyáron 3-4 hétre, köteles megszervezni a zárva tartás idejére is az ügyeletet, ha a családok igényt tartanak rá.
Mivel az óvodapedagógusok, dajkák és pedagógiai asszisztensek év közben a tanítókhoz, tanárokhoz hasonlóan nem nagyon tudják kivenni a szabadságukat, így értelemszerűen nyáron pihennének. Ha viszont sok család él a lehetőséggel és júliusban, augusztusban is viszi a gyerekét oviba, akkor a szabadnapok kiadása nem megy zökkenőmentesen.
Nyáron is nyitástól zárásig az oviban
Az Eduline-nak egy vidéken dolgozó óvodapedagógus úgy fogalmazott, hogy náluk a 23 gyerekből egy-kettő kivételével mindenki megy egész nyáron nyitástól zárásig.
„Van, akiért zárás előtt 10 perccel jönnek. Nagyjából a fele csoportnak otthon van az anyukája, apukája, mégsem viszik el őket ebéd után”- tette hozzá.
Egy másik óvodapedagógus az Eduline-nak azt nyilatkozta, hogy szerencsére sok az olyan család, ahol van nagyobb iskolás vagy esetleg kisebb, 3 év alatti testvér, így ezeket a gyerekeket nem viszik óvodába azt követően, hogy véget ér a tanév.
A jelenlegi törvény nincs összhangban, sem a gyerekek szükségletével, sem a szülők, sem pedig a pedagógusok szabadságával. A gyereknek igenis kellene legalább 6-8 hét összefüggő nyugalom a családdal, amikor azt teheti, amit akar, nem kell alkalmazkodnia. A nyári ovi nem minden esetben ideális: összevonják a csoportokat, van, hogy 30 vegyeskorú gyerek játszik, eszik, alszik a klíma nélküli csoportokban és két órákat a forró udvaron.
- fejtette ki az óvodapedagógus, aki egyébként kisgyerekes szülőként saját maga is csak családi segítséggel tudja megoldani a nyári szünetet.
Matekozás a szabadnapokkal
„Megy a presszing, hogy ne vigyem a gyereket. Az óvodai Facebook-csoportunkban az óvónő egy posztban fejtette ki, hogy miért jó, ha egy 3-6 éves otthon marad nyáron" – mondta az Eduline-nak egy középsős kislány édesanyja, majd hozzátette, hogy ő megérti, hogy ha sok a gyerek, akkor szinte lehetetlen feladat az óvónők szabadságolása, meg a gyereknek is kellene a pihenés, de neki is csak 32 szabadnapja van, amit az őszi-, téli-és tavaszi szünet mellett a nevelés nélküli munkanapokra is tartogatnia kell.
Volt olyan válaszoló, aki kiemelte, hogy náluk „ment a matekozás a szabikkal”.
Mindketten dolgozunk, két ovis gyerekünk van. Hat hétre zár be az ovi, de mivel az ügyeletes óvodába nem szerettük volna őket vinni, ezért az első három hétben egymást váltjuk a férjemmel, abból csak egy hét lesz közös.
- tette hozzá az édesanya, majd megjegyezte, hogy a következő két hétben home office-ból dolgozik, a férje pedig vendéglátós, így a hétköznapokon is van szabadnapja. Egymást váltják majd otthon, és az utolsó egy hétre megint ő megy el szabadságra, mert nekik nincsen családi segítségük.
Egy másik édesanya pedig azt írta, hogy abban a kisebb városban, ahol laknak, két óvoda van. Az egyik a nyár első felében tart ügyeletet, míg a másik intézmény a nyár végén, így legfeljebb két olyan hét van, amikor mindegyik zárva van. Amikor a saját óvodájuk van nyitva, akkor az említett szülő viszi a gyerekét, amikor a másik, akkor szabadságot vesz ki és az unokatestvérekre is vigyáz, majd utána cserélnek, és az ő gyereke megy nyaralni az unokatestvér családjához.
Nem mindenhol mehet az a gyerek, ahol van kisebb testvér
Van olyan óvoda, ahol úgy próbálják csökkenteni a gyereklétszámot, hogy a cseden, gyeden vagy gyesen lévő anyukák nagyobb gyerekeit alapból kihúzzák a nyári felügyeleti listáról, mert ez a szokás, máshol pedig csak szóban közlik, hogy ne vigyék az ovist, mert „gyeses anyuka gyereke nem szokott augusztusban jönni.”
Nálunk nem mehet a 4 éves oviba nyáron, mert itthon vagyok a kistesóval, és úgy tudják a szabit kiadni az óvodapedagógusoknak, hogy összevont csoportok vannak. Természetesen ez érthető, de nem mondom, hogy egyszerű lesz egy 4 évessel meg egy 6 hónapossal, mert elég mások az igények
- mondta az édesanya, aki leginkább azt sajnálja, hogy a nagyobbik gyereke emiatt nem találkozhat a pajtásaival.
Szeptembertől pedig az óvodákban is változás lesz, hiszen az óvodai alapprogram módosításáról szóló rendelet értelmében a nagycsoportosok naponta összesen 45 perces iskola-előkészítő fejlesztő pedagógiai tevékenységben vesznek majd részt.
Az óvodai átalakításokkal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
