Közel kétszerannyi tanárt keresnek a jövő tanévre, mint egy hónapja

A legtöbb iskolába matek-és fizikatanárt keresnek.

Az Eduline-on nagyjából egy hónapja számoltunk be arról, hogy a "tanár" szóra 291, a "tanító" kifejezésre 136, az "óvodapedagógus" szóra 248, míg a "gyógypedagógusra" 67 álláshirdetést dobott a 2024/25-ös tanév vége előtt a Közszolgállás.hu.

Ehhez képest május 23-án már

  • tanítót 219 db
  • tanárt 532 db
  • óvodapedagógust 340 db
  • és  gyógypedagógust pedig 98 db

hirdetésben keresnek. Vagyis az elmúlt harminc napban nagyon megugrott a megüresedő tanári pozíciók száma.

Az iskolákba főleg

  • matek (147 db álláshirdetés)
  • fizika (68 db álláshirdetés)
  • angol (57 db álláshirdetés)

szakos pedagógusok jelentkezését várják.

Feltehetően nyáron ezek a számok emelkedni fognak, hiszen a tankerületek általában júliusban és augusztusban teszik fel a hirdetéseiket.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.