Pedagógus béremelés: 2+7 százalékkal magasabb illetményt kapnak a természettudományos szakok tanárai

A pedagógus béremelés a köznevelésben 143 ezer pedagógust és a szakképzésben dolgozó oktatókat is megilleti.

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár vasárnap a Facebookon számolt be a tanárok 2025-ös béremeléséről.

Az ezzel kapcsolatos kormányrendelet még 2024. december 30-án jelent meg, amelyből kiderült, hogy a tanárok bére:

  • pedagógus I. fokozat esetén legalább 21,4 százalékkal
  • pedagógus II. fokozat esetén legalább 19 százalékkal
  • mesterpedagógus fokozat esetén legalább 13,8 százalékkal
  • kutatótanár esetében legalább 12 százalékkal nő.

Az államtitkár a videóban azt is elmondta, hogy a természettudományos szakok tanárai a tavalyi 2+4 százalékos többlet helyett idén már 2+7 százalékkal magasabb illetményt kapnak.

Ezenkívül növekszik az esélyteremtési illetményrész mértékét is. Így azoknak a fizetése nagyobb mértékben emelkedik, akik hátrányos helyzetű gyerekkel foglalkoznak. Hozzátette, hogy a felzárkózó vagy kedvezményezett településen tanítók bérének továbbra is 20 százalékkal magasabbnak kell lennie.

A jogszabály értelmében a tanárok január 25-ig kapják meg a béremelésről szóló kinevezési okmányt.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.