A 45 perc az egész napra foglalkozik.
A Civil Közoktatási Platform (CKP) az Eduline-nek is eljuttatott közleményéből kiderült, hogy az óvodai alapprogram módosításáról szóló rendelet szerint a gyermekek naponta összesen 45 perces időkeretben, a feladatra differenciált, a gyermek egyéni terhelhetőségéhez igazodó iskola-előkészítő fejlesztő pedagógiai tevékenységben vesznek részt.
A CKP szerint ennek ellenére nagy a veszélye annak, hogy az óvodákban az egyszerűség és a biztonság kedvéért egybefüggő, egységes foglalkozásokat tartanak.Annak is látjuk jeleit, hogy annak ellenére, hogy a megjelent rendelet a tervezettel ellentétben nem írja elő az iskolába lépés előtt külön csoport indítását, egyes óvodák ezt a megoldást választják, annál is inkább, mert a mostani rendeletben is benne szerepel, hogy az iskola-előkészítő foglalkozásokat, amennyiben az infrastrukturális adottságok lehetővé teszik, külön térben kell szervezni.
- írták, majd hangsúlyozták, hogy
továbbra is megmaradhatnak a vegyes csoportok,a 45 perc csak a foglalkozások teljes napi időtartamára vonatkozik, illetve az is követelmény maradt, hogy az adott foglalkozás a gyerekek egyéni adottságaihoz igazodjon.
Az Eduline-on is részletesen beszámoltunk arról, hogy korábban Szülői Hang által indított petíciót, amit az óvodák „iskolásítása” ellen indítottak, több mint 18 ezren írták alá és így részben személyes sikernek tekintik, hogy a kormány végül elállt a rendelet bevezetésétől.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
