Elsorvasztanák a vegyes csoportokat, a nagycsoportosok már az óvodán belül az iskolára készülhetnek, tucatnyi óvoda bezárásáról döntöttek az önkormányzatok az ország legkülönbözőbb helyszínein. Ez csak néhány példa azok közül, hogy februárban milyen, az óvodai nevelést érintő hírek jelentek meg. Minden jel arra utal, hogy a következő időszakban teljesen átalakulhat a legkisebbek nevelése. Összeszedtük, mik az eddigi legfontosabb tervezetek és intézkedések.
Szeptembertől külön csoportokba kerülhetnek azok a gyerekek, akik a következő tanévben első osztályba mennének - erről számoltunk be február 19-én a kormány azon rendelettervezete alapján, amelyben az szerepelt, hogy az óvodai csoportokban a napirendben meghatározott időben külön fejlesztőpedagógiai tevékenység szervezése szükséges a gyerekek számára a tanköteles korukat megelőző nevelési évben "a későbbi eredményes iskolai előrehaladásához fontos képességek és készségek fejlődése érdekében."
Az ezzel kapcsolatos tervezetet február 22-ig lehetett véleményezni. Hogy végül megvalósul-e, vagy sem, azt egyelőre nem lehet tudni. Amennyiben azonban igen, az azt jelentené, hogy a legalább három csoporttal működő óvodákban a nagycsoportosokat ősztől egy külön, homogén csoportba szerveznék, amennyiben a létszámuk eléri a törvényi minimumot. Ez a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény szerint 13 főt jelent, ha viszont a nagycsoportos gyerekek ennél kevesebben vannak, akkor az eddigi, saját csoportjukban kell differenciált nevelésben részt venniük.
A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy a nagyobb óvodákban a vegyes csoportokba járó 5 és 6 éveseket az iskola előtt kiszakítanák az eddigi megszokott környezetükből és nagy eséllyel új óvodapedagógushoz, dajkához kerülnének.
Ezzel kapcsolatban az Eduline-nak egy aggódó óvodapedagógus korábban azt mondta; egy gyerek számára a legfontosabb a stabilitás. Ha pedig az óvoda utolsó évében az addig megszokott közösségből és óvodapedagógus keze alól valaki máshoz kerül át, más gyerekek közé, az idő inkább a közösségépítésre megy majd el az iskolára készülés helyett.
Egy vidéki óvodavezető emellett azt is hozzátette; az iskolaérettség nem az óvoda utolsó évében alakul ki, és nem is a papírt és ceruzát igénylő feladatokkal válnak éretté az iskolára, hanem élményekkel és játékokkal.
"Ha egy kiscsoportos megtanulja egyedül felvenni a pizsamáját a délutáni alváshoz, az már egy fontos lépés ahhoz, hogy elsőben 15 perc alatt át tudjon öltözni testnevelés órára.” – emelte ki az óvodavezető.
Óvodapedagógusként alkalmazzák az óvodai nevelőket
A gyerekeket szintén hatványozottan érinti, hogy bár nincs diplomájuk, számos óvodában óvodapedagógusként alkalmazzák a technikusi végzettséggel rendelkező óvodai nevelőket.
A technikusi óvodai nevelő képzés tervezetével a Kulturális és Innovációs Minisztérium 2023 nyarán állt elő. Azok számára, akik nem rendelkeznek érettségivel, ez egy ötéves technikumi képzést jelent, amely során a diákok az ágazati alapoktatást követően dönthetnek, hogy az óvodai nevelő szakmát vagy az ágazathoz tartozó másik, oktatási szakasszisztens szakmát választják. Azok viszont, akik már rendelkeznek érettségi vizsgával, mindössze két év alatt megszerezhetik a képesítésüket, a pedagógiai előképzettséggel rendelkezők számára pedig a szakma akár egy év alatt is elsajátítható.
A képzéssel kapcsolatban akkor számos szakszervezet az aggályait fejezte ki. Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke azt mondta; "az 1960-as, 1970-es években volt olyan, hogy középfokú végzettséggel is lehetett óvónőként dolgozni. Nagyon úgy tűnik, hogy most ebbe az irányba megyünk vissza."
Az első technikusi végzettségű óvodai nevelők azóta már kikerültek a piacra, és bár az Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK) oldalán szó sincs arról, hogy az óvodai nevelők ugyanolyan feladatokat látnak el, mint egy diplomás óvodapedagógus, az Eduline birtokába jutott belügyminisztériumi levél szerint
Azok, akik mostanra megszerezték a technikusi képzettségüket egyelőre szinte teljesen biztos, hogy olyan személyek, akik már rendelkeztek valamilyen pedagógiai végzettséggel. Később azonban számos olyan óvodai neveéő kerülhet pályára, akik közvetlenül az általános iskola után választották ezt a szakmát, így a szakmájuk megszerzésekor mindössze 18-19 évesek. Ezzel kapcsolatban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kara az aggályait fejezte ki. A közösségi médiában megjelent 2023-as bejegyzésükben azt írták;
"Egy mai 18–19 éves fiatal nem rendelkezik a kora gyermekkori neveléshez kapcsolódó kompetenciákkal, már csak életkoránál fogva sem. Ilyen életkori tapasztalatokkal és a nem felsőoktatási képzettséggel rendelkező nevelőkön keresztül a normál fejlődésmenetű gyermekek támogatását sem tartjuk megvalósíthatónak, nemhogy a kötelező integrációs törekvések elvárt professzionális kivitelezését."
Tucatnyi óvodát zárnak be
Valószínűleg nem véletlen, hogy számos településen éppen egyszerre jutott eszébe az önkormányzatoknak, hogy óvodákat zárjanak be. Sopronban legalább két óvoda bezárásáról és több átcsoportosításáról döntöttek február 27-én csütörtökön, míg Szentesen egy, Debrecenben szintén kettő, Csepelen pedig hat óvoda átszervezéséről tartottak testületi ülést a képviselők.
Budapest 15. kerületében pedig korábban a Hétszínvirág Összevont Óvoda Manóvár Tagóvodájának és a Rákospalotai Összevont Óvoda Régi Fóti Tagóvodájának megszüntetésére tett javaslatot az önkormányzat, az ötletet pedig annak ellenére is megszavazták - szintén február 27-én -, hogy közben kiderült; az egyik megszűnő óvodába járó gyerekek számára egy olyan intézményt jelöltek ki, aminek a közelében mérgező anyagokat találtak.
Az önkormányzat honlapján megjelent információk szerint a legnagyobb koncentrációban és területi kiterjedésben a tetraklór-etilént mutattak ki, ami a rendelkezésre álló adatok alapján elvégzett humán-egészségügyi kockázatszámítások szerint "toxikus mind kockázati hányados, mind daganatkockázat terén." A közösségi oldalaikon ugyanakkor ennek ellenére azt kommunikálták: mindez "álhír", és az óvoda, valamint annak környezete biztonságos.
A bezárt óvodákkal kapcsolatban a Belügyminisztériumnál is érdeklődtünk, amely a megkeresésünkre válaszul azt írta; a bezárt intézmények között egyetlen állami óvoda sincs.
"Önkormányzati, egyházi és magánóvodák vannak, így ha bármelyik fenntartó óvodát szervez át vagy zár be, azt saját hatáskörben teszi. A Kormánynak ilyen jogköre – fenntartott intézmény hiányában – nincs" - írták.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
