Óvodai nevelő képzéssel oldaná meg a KIM az óvodapedagógus hiányt, az ELTE TÓK tiltakozik ellene

Átalakítaná az óvodapedagógus-képzést a Kulturális és Innovációs Minisztérium, az ELTE Tanító-és Óvóképző Kara szerint azonban az intézkedés többet ártana, mint segítene az óvodai helyzeten.

  • Eduline/MTI

Társadalmi és szakmai egyeztetést indított a Kulturális és Innovációs Minisztérium az óvodapedagógus-képzés megújításáról, amely a törvénytervezet szövege szerint új alapokra állítaná az óvodapedagógus-képzést és "a köznevelés rendszerétől elkülönülten, önállóan működő, a gazdasági változásokhoz jobban igazodni tudó, rugalmasabb szakképzési rendszert" hozna létre. A KIM péntek reggeli közleménye szerint a javaslat a "kompetenciák kiszélesítése érdekében lehetőséget teremt arra is, hogy az óvodapedagógusok két éves képzéssel tanítói diplomát szerezzenek, ezzel könnyítve a gyermekek óvoda és iskola közötti átmenetét", továbbá az óvodai nevelő képzést az öt éves technikumi rendszerbe illesztenék, melynek eredményeként a KIM szerint bővülne "az óvodások fejlődését támogatók száma is", akik a diplomás óvodapedagógusok munkáját segítenék.

Hozzáteszik: az újdonságok között jelenik meg továbbá az a lehetőség is, amely szerint egy adott tanári területhez kapcsolódó szakmai diplomával rendelkezők mindössze két vagy három félév alatt tanári képesítést szerezhetnek. A nemrég elfogadott felsőoktatási törvénymódosítás pedig lehetővé teszi az egyetemek és főiskolák számára, hogy pedagógusképző központokat hozzanak létre, amelyek képzési tartalmáért felelős testületében a tagok fele gyakorló pedagógus - írják.

A képzés megújítása ellen az ELTE Tanító-és Óvóképző Kara Facebookon tiltakozott. A közösségi oldalon megjelent szakmai véleményükben azt írják, nem értenek egyet az óvodai nevelő képesítés létesítésével, mivel az óvodapedagógusok munkája magas szintű egyetemi végzettséget követel meg. Helyette azt javasolják, hogy a külföldi törekvésekhez igazodva Magyarországon is hozzanak létre óvodapedagógiai mesterképzéseket az egyetemeken.

 

Szakmai vélemény a Szakképzési kormányrendeletek módosításáról(A Kormány tervezett rendelete a szakképzésben lezajlott...

Posted by ELTE TÓK on Tuesday, June 27, 2023

Egy mai 18–19 éves fiatal nem rendelkezik a kora gyermekkori neveléshez kapcsolódó kompetenciákkal, már csak életkoránál fogva sem. Ilyen életkori tapasztalatokkal és a nem felsőoktatási képzettséggel rendelkező nevelőkön keresztül a normál fejlődésmenetű gyermekek támogatását sem tartjuk megvalósíthatónak, nemhogy a kötelező integrációs törekvések elvárt professzionális kivitelezését

- írják.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.