Megszületett a döntés: több csepeli óvodát is bezár az önkormányzat

13 igennel, 5 nemmel és 0 tartózkodással a csepeli képviselő-testület február 27-ei ülésén megszavazta a kerületi óvodák átcsoportosítását.

Ahogyan azt a hvg.hu nemrég részletesen kifejtette, Csepel önkormányzata 2024-ben egy javaslatot nyújtott be a kerület óvodáinak átszervezésére. A terv szerint hat óvodában – Mesevár, Kerek Világ, Fenyves, Zsongás, Napsugár, Füstifecskék Tagóvoda - szüntetnék meg a teljes ellátást úgy, hogy másik óvodákba költöztetnék a csoportokat.

A tervet komoly nemtetszést fogadta, elsősorban az érintett szülők körében, akik petíciót is indítottak, és több pedagógus is melléjük állt az ügyben.

Borbély Lénárd, Csepel polgármestere korábban arról nyilatkozott, hogy az átszervezést azért tartja szükségesnek, mert a folyamatosan fogyó gyerekek száma miatt jelenleg is több csoport szünetel, valamint pedagógusokból is hiány van.

A résztvevő civilek között több szülő is megjelent az ülésen, akik az óvodákkal kapcsolatos napirendi pontnál táblákat emeltek a fejük fölé, ezzel fejezve ki, hogy nem támogatják az egyes intézmények megszüntetését.

Borbély Lénárd nyitóbeszéde után először Hirholczné Faragó Tünde, a Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda igazgatója szólalt fel, aki ismét bemutatta azokat a statisztikákat, melyekre az óvodák átszervezésének döntését alapozták:

Csepelen jelenleg 21 tagintézményben 2515 óvodai férőhely jut a gyerekekre. A statisztikák szerint 2014-ben a beiratkozó gyerekek száma 2487 fő volt, ami mára 27 százalékkal lecsökkent: 1816 főre. A tendencia miatt a következő években pedig még kevesebb óvodásra számítanak.

Az igazgató szerint a gyerekek mellett az óvodapedagógusokból is hiány van: 2025-ben 40 szakember hiányzik az óvodákból, 19 csoportban pedig mindössze csak egy óvodapedagógus dolgozik.

A szülők a kiválasztott óvodák között is kifejezetten ellenezték a Napsugár Óvoda megszüntetését. Ennek oka, hogy ez az egyetlen óvoda a XXI. kerületben, ahol mozgáskorlátozott gyerekeket is fogadnak, és egyéb sajátos nevelési igényű kicsiket is szívesen látnak.

Ennek kapcsán Hirholczné Faragó Tünde azt mondta, hogy a Napsugár Óvodában is drasztikusan csökken a gyerekek száma. A befogadható 100 gyerek helyett jelenleg 48-an vannak az intézményben. A súlyos mozgáskorlátozással élő gyerekek száma az óvodában jelenleg 5 fő. Az a logikus döntés, ha a kisebb létszámú óvodákat integrálják a nagyobb létszámúakba.

A Fenyves Óvoda pedig végül kimenő rendszerben fog megszűnni. Viszont a következő évben azokat a gyerekeket még fogadni fogja, akiknek a testvéreik jelenleg is oda járnak.

Az ülésen az is kiderült, hogy minden óvoda megtarthatja a szakmai kiegészítő programját. Az önkormányzat által biztosított foglalkozások minden gyerek számára továbbra is elérhetőek lesznek. A polgármester kijelentése szerint az óvodák költségvetése sem változik  az átcsoportosítás ellenére sem.

Borbély Lénárd a felmerülő kérdések kapcsán elmondta, hogy az üresen maradó ingatlanokat a Dél-Pesti Tankerületnek fogják felajánlani ingyenesen. Az ezután megmaradt épületek a fenntartó tulajdonában maradnak, és létszámnövekedés esetén akár az újranyitásukra is lehetőség lesz a jövőben.

Kiss Kornél a Magyar Kétfarkú Kutyapárt képviselője megkérdezte, miért rögtön 6 óvodát akarnak bezárni. Mivel szerinte:

„nehezen hihető el, hogy a szakágazatok most vették hirtelen észre, hogy 1000 gyerek hiányzik a rendszerből.”

Az igazgató ezt a kijelentést cáfolta, ugyanis a csökkenő tendenciát már évek óta látják. Az ezzel kapcsolatos első intézkedésük a csoportlétszámok csökkentése volt. Jelenleg 22 csoportot szüneteltetnek.

„A pedagógusi háló ezzel egyre gyengült, így a pedagógusok létszáma jobban csökkent, mint a gyerekeké. A két csökkenés együttes mutatója azt eredményezi, hogy 21 tagóvodát ennyi pedagógussal és ennyi gyerekkel nem tudnak ellátni.”

- mondta Hirholczné Faragó Tünde.

Az ülésen a képviselők közül volt, aki megkérdezte, miért nem elég csak három óvodát bezárni. Ennek kapcsán Hajdu Imre képviselő arról adott tájékoztatást, hogy az átcsoportosítások után minden óvodában legalább 30 százalék – egyes helyeken 40 százalék – üres hely továbbra is meg fog maradni. A csökkenő gyerekszám miatt így 1-2 éven belül újra hozzá kellene nyúlni a rendszerhez, ha a tervezettekkel szemben kevesebb intézményt szüntetnek meg.

Dukán Andárs Ferenc Csepel momentumos önkormányzati képviselője szerint a javaslat előkészítési folyamata nem volt megfelelő. Szerinte a jelenlegi problémákról egy felmenőrendszer megkezdése előtt kellene elkezdeni beszélni és csak akkor lehetne róla dönteni, ha megvizsgálásra került mi lesz általánosságban a jövője a csepeli óvodásoknak.

 

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.