Már az Oktatási Hivatal szerint is osztályozható a kompetenciamérés

Pár nappal ezelőttig még méltánytalannak és indokolatlannak tartották, most már azonban ezek a pontok nem szerepelnek az OH honlapján.

  • Székács Linda

Gyorsan a kormányéhoz igazította az álláspontját a kompetenciamérésekkel kapcsolatban az Oktatási Hivatal - vette észre a Tanítanék.

Míg a honlapjukon a kompetenciamérések osztályozásával kapcsolatban február 22-ig azt írták; az szakmailag nem indokolt, a digitális rendszerben nem lehetséges és nem is lehet méltányos teljesítményskálát kialakítani, az osztályozást javasló belügyminisztériumi rendelettervezet megjelenése után ezek a pontok lekerültek a honlapról. Csupán annyi maradt ott, hogy a mérések feladatlapjainak érdemjeggyel való helyi, iskolai értékelését a Hivatal korábban sem tartotta szakmailag indokoltnak, mivel a mért területek nem az aktuális tananyagot kérik számon. Tájékoztatást a mérésekkel kapcsolatban ugyanakkor a jogszabály megjelenését követően fognak adni.

A változás azt követően jött, hogy a kormány honlapján megjelent egy rendelettervezet, amely szerint március 1-től osztályoznák a kompetenciaméréseket.

Az ezzel kapcsolatos nyílt levelében a Tanítanék azt írja; ez egy átgondolatlan, igazságtalan és méltánytalan intézkedés.

"Az osztályozás igazságtalan, torzítja a valós teljesítményt. Egy ilyen döntés nem a diákok fejlődését segíti, hanem tovább mélyíti a szociális és családi különbségeket, hátrányba sodorva sokakat" - teszik hozzá a nyílt levelükben.

Ebben követelik a(z);

  • a kompetenciamérés osztályozásának azonnali visszavonását,
  • a mérés eredményeinek kizárólag tájékoztató és fejlesztési célú felhasználását,
  • a diákok, szülők és tanárok teljes körű tájékoztatását minden oktatási változásról,
  • kellő felkészülési idő biztosítását minden új értékelési rendszer előtt,

valamint azt, hogy a Kormány ne avatkozzon bele az iskolai osztályozásba.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.