Több mint 18 ezren írták alá a petíciót, amiben az óvodai változások ellen tiltakoztak.
A kormány visszavonta azokat az óvodai változtatásokat, amelyek széles körű társadalmi tiltakozás váltott ki a szülők és pedagógusok körében. A tervek szerint ugyanis az óvoda utolsó évének iskolásítását és a jól működő, vegyes életkorú csoportok szétzilálását irányozták volna elő – írja a Szülői Hang közleményében.
Korábban a kormány mindössze annyit közölt, hogy az ügyben további egyeztetések zajlanak. Végül a visszavonásról a HírTV-nek adott interjújában számolt be a helyettes államtitkár, ezzel hivatalosan is megerősítve a döntést, amelyet sokan a szülői és szakmai összefogás eredményének tekintenek.
A tiltakozás során a Szülői Hang Közösség által indított petíciót több mint 18 ezren írták alá, az óvodapedagógusok pedig határozottan kiálltak a tervezet ellen.
Ha átalakítják az óvodákat, akkor nagycsoportban sokkal több lehet az SNI-s, BTMN-es gyerek.
A kormányzati elképzelés szerint az óvoda-iskola átmenet nehézségeit az óvodákban próbálta volna kezelni, holott ezeket elsősorban az iskolai oldal rugalmasságának növelésével lehetne megoldani. Ahelyett, hogy az óvodai környezetet „iskolásítjuk”, a valódi megoldást a játékos, fokozatos iskolakezdés jelentené, ahol szükség esetén a gyerekek megfelelő differenciált figyelemben részesülhetnek, akár szakemberek bevonásával is – írta meg véleményét a Szülői Hang.
A helyettes államtitkár ugyan napi 45 perc iskola-előkészítésről beszélt az óvodai alapprogramban – de fontos kiemelni: ilyen típusú tevékenységek már eddig is szerepeltek az óvodai gyakorlatban.
Bár az aktuális tervezetet sikerült visszavonatni, a tiltakozás ezzel nem ért véget. A szervezet szerint ugyanis az eredeti problémák továbbra is fennállnak: nehézséget okot a pedagógus- és szakemberhiány, az iskolák nem elég rugalmasak, és az óvoda-iskola átmenet sok kisgyerek számára ma is kudarcélménnyel jár.
Ennek okán a Szülői Hang öt pontban fogalmazta meg további követeléseit, hogy hosszú távon is biztosítható legyen a gyerekek érdekeit szem előtt tartó, szakmailag megalapozott nevelési-oktatási rendszer. Ezeket ide kattinvta nézhetitek meg.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
