Visszavonta a kormány az óvodai átalakításokat

Több mint 18 ezren írták alá a petíciót, amiben az óvodai változások ellen tiltakoztak.

A kormány visszavonta azokat az óvodai változtatásokat, amelyek széles körű társadalmi tiltakozás váltott ki a szülők és pedagógusok körében. A tervek szerint ugyanis az óvoda utolsó évének iskolásítását és a jól működő, vegyes életkorú csoportok szétzilálását irányozták volna elő – írja a Szülői Hang közleményében.

Korábban a kormány mindössze annyit közölt, hogy az ügyben további egyeztetések zajlanak. Végül a visszavonásról a HírTV-nek adott interjújában számolt be a helyettes államtitkár, ezzel hivatalosan is megerősítve a döntést, amelyet sokan a szülői és szakmai összefogás eredményének tekintenek.

A tiltakozás során a Szülői Hang Közösség által indított petíciót több mint 18 ezren írták alá, az óvodapedagógusok pedig határozottan kiálltak a tervezet ellen.

Ha átalakítják az óvodákat, akkor nagycsoportban sokkal több lehet az SNI-s, BTMN-es gyerek.

A kormányzati elképzelés szerint az óvoda-iskola átmenet nehézségeit az óvodákban próbálta volna kezelni, holott ezeket elsősorban az iskolai oldal rugalmasságának növelésével lehetne megoldani. Ahelyett, hogy az óvodai környezetet „iskolásítjuk”, a valódi megoldást a játékos, fokozatos iskolakezdés jelentené, ahol szükség esetén a gyerekek megfelelő differenciált figyelemben részesülhetnek, akár szakemberek bevonásával is – írta meg véleményét a Szülői Hang.

A helyettes államtitkár ugyan napi 45 perc iskola-előkészítésről beszélt az óvodai alapprogramban – de fontos kiemelni: ilyen típusú tevékenységek már eddig is szerepeltek az óvodai gyakorlatban.

Bár az aktuális tervezetet sikerült visszavonatni, a tiltakozás ezzel nem ért véget. A szervezet szerint ugyanis az eredeti problémák továbbra is fennállnak: nehézséget okot a pedagógus- és szakemberhiány, az iskolák nem elég rugalmasak, és az óvoda-iskola átmenet sok kisgyerek számára ma is kudarcélménnyel jár.

Ennek okán a Szülői Hang öt pontban fogalmazta meg további követeléseit, hogy hosszú távon is biztosítható legyen a gyerekek érdekeit szem előtt tartó, szakmailag megalapozott nevelési-oktatási rendszer. Ezeket ide kattinvta nézhetitek meg.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.