Ekkor lesznek az óvodai beiratkozások 2025-ben

Mutatjuk, mettől meddig szervezhetik meg a beiratkozásokat az óvodák.

  • Székács Linda

2025-ben április 20-a és május 20-a között kell megszervezniük a beiratkozásokat az óvodáknak azoknak a gyerekeknek a számára, akik augusztus 31-ig betöltik a 3. életévüket és így szeptember 1-től legalább napi négy órában óvodai nevelésben kell részesülniük.

A beiratkozások időpontjairól az intézmények maguk döntenek, így azok településenként, óvodánként is változhatnak. Ezek pontos időpontjairól és módjáról az óvodák, továbbá a települési önkormányzatok adnak tájékoztatást.

Milyen dokumentumokra lehet szükség?

Az óvodai beiratkozáshoz szükséges dokumentumokról szintén az intézmény vagy az önkormányzat tájékoztat. Ezek leggyakrabban a(z)

  • gyerek személyi igazolványa,
  • lakcímkártyája,
  • TAJ-kártyája,

továbbá a szülő egy személyazonosítására alkalmas igazolványa vagy útlevele és lakcímkártyája.

Kell óvodába járni annak a gyereknek, aki szeptember 1-je után lesz 3 éves?

Az óvodai nevelésben részesülésre való kötelezettség csak azokra a gyerekekre vonatkozik, akik augusztus 31-ig betöltik a 3. életévüket. Azoknak, akik szeptember 1-jén vagy azt követően lesznek 3 évesek, még nem kell óvodába járniuk.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.