Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Néhány nap alatt több mint 10 ezren írták alá az óvodai átalakítások elleni tiltakozó petíciót.
Az elmúlt napokban hatalmas felháborodást váltott ki a kormányzat óvodai rendszerre vonatkozó tervezett átalakítása. A Szülői Hang szerint a változtatások nem a gyerekek érdekeit szolgálják, és aggódnak az intézkedések hosszú távú hatásai miatt, amelyek az óvodai nevelés színvonalának csökkenéséhez vezethetnek.
A szervezet közleménye szerint az elmúlt években az óvodai rendszer súlyos válságba került, főként az óvodapedagógusok hiánya miatt. A kormányzat azonban ahelyett, hogy növelte volna az óvodapedagógusok számát és megbecsültségét, úgy döntött, hogy középfokú végzettségű nevelőket is bevon az óvodákba.
Ez a lépés a szakmai szervezetek szerint jelentősen rontja az óvodai nevelés minőségét, hiszen az eddig diplomás szakemberek által végzett nevelési feladatokat ezentúl kevésbé képzett munkavállalók láthatják el.
Az iskolaérettség problémája
A kormányzat a tervezett óvodai reformok egyik fő indokaként azt hozta fel, hogy az iskolaérettség kérdése súlyos problémát jelent. Való igaz, hogy az első osztályosok jelentős része nehezen illeszkedik be a merev iskolai rendszerbe, sőt, minden huszonnegyedik gyerek kénytelen megismételni az első tanévet.
A Szülői Hang azonban úgy véli, hogy nem az óvodák iskolásításával kellene ezt a problémát orvosolni, hanem éppen ellenkezőleg: az iskolai rendszert kellene rugalmasabbá, gyermekközpontúbbá tenni. Jelenleg túl kevés a játék és a mozgás az alsó tagozatos oktatásban, a tananyag túlzottan kötött, a pedagógusok pedig gyakran túlterheltek ahhoz, hogy megfelelően differenciálják a gyermekek egyéni fejlődési ütemét.
A vegyes életkorú csoportok felszámolása és az iskola-előkészítő év bevezetése
A tervezett reformok egyik legvitatottabb eleme az óvodák utolsó évének kötelező iskola-előkészítővé alakítása, valamint a vegyes életkorú csoportok visszaszorítása. A szervezet szerint ezek az intézkedések indokolatlanok és károsak, mivel a vegyes életkorú csoportokban a gyerekek természetes módon, egymást segítve fejlődhetnek. Az új rendszerben azonban az óvodások egy részét kiszakítják megszokott környezetükből, és egy merevebb, iskolaorientáltabb nevelési modellbe kényszerítik őket.
A petíciót kezdeményező Szülői Hang szerint a változások hosszú távon ártanak a magyar óvodai rendszernek, és veszélyeztetik a gyermekek optimális fejlődését. Az aláírók között szülők, pedagógusok és más érintettek is szerepelnek, akik úgy vélik, hogy a kormányzat rövid távú gazdasági érdekek miatt feláldozza a magyar óvodai nevelés évtizedek alatt kiépített szakmai alapjait.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).