Technikusi végzettséggel az óvodai nevelők is ugyanannyit keresnek, mint egy diplomás diplomás óvodapedagógus - ez derül ki abból a belügyminisztériumi levélből, amit az Eduline szerkesztősége is megkapott.
Az óvodai nevelők bár továbbtanulhatnának például óvodapedagógusnak a felsőoktatásban, de arra is van lehetőségük, hogy rögtön munkába álljanak óvodában óvónőként.
Az Eduline szerkesztőségének birtokába jutott egy olyan belügyminisztériumi levél, amelyből kiderült, hogy
Ehhez képest az Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK) oldalán szó sincsen arról, hogy az óvodai nevelők ugyanolyan feladatokat látnak el, mint egy diplomás óvodapedagógus.
Az óvodai nevelő óvodában, gyermekotthonban, lakásotthonban, családi napköziben foglalkoztatott segítő szakember, aki aktívan együttműködik a gyermekek nevelésében az óvodapedagógussal, fejlesztő- és gyógypedagógussal, óvodai dajkával és a szülőkkel
- olvasható a szakma ismertetőjében.
Jelenleg az országban 43 helyen képeznek óvodai nevelőket az IKK adatbázisa alapján. Azt érdemes megjegyezni, hogy viszonylag egy friss képzésről van szó, hiszen csak 2023 nyarán fogadták el az ezzel foglalkozó kormányrendeletet.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke akkor azt nyilatkozta: "Az 1960-as, 1970-es években volt olyan, hogy középfokú végzettséggel is lehetett óvónőként dolgozni. Nagyon úgy tűnik, hogy most ebbe az irányba megyünk vissza."
Az óvodai nevelő képzéssel kapcsolatban korábban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kara is
"Egy mai 18–19 éves fiatal nem rendelkezik a kora gyermekkori neveléshez kapcsolódó kompetenciákkal, már csak életkoránál fogva sem. Ilyen életkori tapasztalatokkal és a nem felsőoktatási képzettséggel rendelkező nevelőkön keresztül a normál fejlődésmenetű gyermekek támogatását sem tartjuk megvalósíthatónak, nemhogy a kötelező integrációs törekvések elvárt professzionális kivitelezését." - írták bejegyzésükben.
A témával kapcsolatban megkerestük a Belügyminisztériumot is, amint válaszolnak kérdéseinkre, cikkünket frissítjük.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
