Technikusi végzettséggel az óvodai nevelők is ugyanannyit keresnek, mint egy diplomás diplomás óvodapedagógus - ez derül ki abból a belügyminisztériumi levélből, amit az Eduline szerkesztősége is megkapott.
Az óvodai nevelők bár továbbtanulhatnának például óvodapedagógusnak a felsőoktatásban, de arra is van lehetőségük, hogy rögtön munkába álljanak óvodában óvónőként.
Az Eduline szerkesztőségének birtokába jutott egy olyan belügyminisztériumi levél, amelyből kiderült, hogy
Ehhez képest az Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK) oldalán szó sincsen arról, hogy az óvodai nevelők ugyanolyan feladatokat látnak el, mint egy diplomás óvodapedagógus.
Az óvodai nevelő óvodában, gyermekotthonban, lakásotthonban, családi napköziben foglalkoztatott segítő szakember, aki aktívan együttműködik a gyermekek nevelésében az óvodapedagógussal, fejlesztő- és gyógypedagógussal, óvodai dajkával és a szülőkkel
- olvasható a szakma ismertetőjében.
Jelenleg az országban 43 helyen képeznek óvodai nevelőket az IKK adatbázisa alapján. Azt érdemes megjegyezni, hogy viszonylag egy friss képzésről van szó, hiszen csak 2023 nyarán fogadták el az ezzel foglalkozó kormányrendeletet.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke akkor azt nyilatkozta: "Az 1960-as, 1970-es években volt olyan, hogy középfokú végzettséggel is lehetett óvónőként dolgozni. Nagyon úgy tűnik, hogy most ebbe az irányba megyünk vissza."
Az óvodai nevelő képzéssel kapcsolatban korábban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kara is aggodalmát fejezte ki."Egy mai 18–19 éves fiatal nem rendelkezik a kora gyermekkori neveléshez kapcsolódó kompetenciákkal, már csak életkoránál fogva sem. Ilyen életkori tapasztalatokkal és a nem felsőoktatási képzettséggel rendelkező nevelőkön keresztül a normál fejlődésmenetű gyermekek támogatását sem tartjuk megvalósíthatónak, nemhogy a kötelező integrációs törekvések elvárt professzionális kivitelezését." - írták bejegyzésükben.
A témával kapcsolatban megkerestük a Belügyminisztériumot is, amint válaszolnak kérdéseinkre, cikkünket frissítjük.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
