„A szülő sem fog örülni, hogy ha az utolsó évben másik óvodapedagógushoz kerül a gyereke”

Az utolsó óvodai évben az iskolára való készülés helyett a közösségépítésre mehet el az energia nagycsoportban, ha elfogadják a kormány új rendelettervezetét, amelynek értelmében szeptembertől külön, homogén csoportokba kell tenni azokat a gyerekeket, akik a következő tanévben kezdik az első osztályt.

"Az óvodai csoportokban a napirendben meghatározott időben külön gyermekközpontú, fejlesztő pedagógiai tevékenység szervezése szükséges a gyermekek számára a tanköteles korukat megelőző nevelési évben a későbbi eredményes iskolai előrehaladásához fontos képességek és készségek fejlődése érdekében" – olvasható a február 22-ig véleményezhető tervezetben.

Ez a gyakorlatban úgy valósulna meg, hogy a legalább három csoporttal működő óvodákban a nagycsoportosokat ősztől egy külön, homogén csoportba szerveznék, ha a létszámuk eléri a törvényi minimumot. Ha a gyerekek ennél kevesebben vannak, akkor az eddigi, saját csoportjukban differenciált nevelésben vesznek részt.

Homogén csoportokkal működő ovikban is gondot okozhat

Egy alföldi kisváros egyik egyházi óvodájának vezetője az Eduline-nak a rendelettervezet kapcsán úgy fogalmazott, hogy még nekik is gondot fog okozni, ha a jogszabályt a jelenlegi formájában elfogadják, pedig alapvetően náluk homogének a csoportok.

„Még nem tudjuk, hogy hány kisgyerek marad a nagycsoportban, mert még mindig van olyan gyerek, akivel kapcsolatban várjuk az Oktatási Hivatal döntését. Reméljük, hogy ez február vége felé kiderül, ugyanis ettől függ, hogy hány hely üresedik meg a csoportban.”– mondta az intézményvezető, majd hozzátette, hogy eddig, ha egy 25 fős nagycsoportból 5 gyerek kezdte szeptemberben az iskolát, akkor az ő helyükre nevelőtestületi döntés alapján még éppen nem óvodaköteles, főleg őszi születésű gyerekeket vettek fel. A következő tanévben a 20 nagycsoportos is elkezdte az iskolát, és az ő helyükre pedig óvodaköteles gyerekek érkeztek, így lett újra homogén a csoport.

A mostani rendelettervezet értelmében azonban a nagycsoportban a megüresedett helyekre csak 5 vagy 6 éves jöhet, akiket a többi csoportból kell áttenni, hogy teljesen fel tudják tölteni a létszámot.

Az óvodavezető kiemelte, hogy a helyzetet tovább bonyolítja, hogy a csoportszoba nagyságától is függ, hány ovis járhat oda, hatékonysági okokból mindig törekedni kell a maximális létszámra, és arról nem beszélve, hogy nem minden korcsoportból van mindig teljesen ugyanannyi gyerek egy óvodában.

Az óvodavezető aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy a rendelettervezet szövegéből kikerült többek között az óvodapedagógusok módszertani szabadsága. Eddig ők tevékenységalapú program alapján dolgoztak, mert szerintük

nem a papíros-ceruzás feladatokkal, hanem élményekkel és játékkal válnak az ovisok iskolaéretté.

„Az iskolaérettség nem az utolsó évben alakul ki. Ha egy kiscsoportos megtanulja egyedül felvenni a pizsamáját a délutáni alváshoz, az már egy fontos lépés ahhoz, hogy elsőben 15 perc alatt át tudjon öltözni testnevelés órára.” – emelte ki az óvodavezető, aki szerint a vegyes csoportos óvodák még hozzájuk képest nagyobb gondban lesznek szeptembertől, hiszen a csoportjaikat teljesen át kell szervezniük.

A gyerekek ihatják meg a levét

Egy több évtizede egy megyeszékhelyen lévő óvodában dolgozó óvodapedagógus szakmailag nem tartja jónak, hogy hirtelen át kell szervezni a csoportokat.

„Ha bejön egy hároméves kisgyerek, legtöbb esetben három évet tölt együtt az óvodapedagógussal. Ezalatt együtt szocializálódnak, összekapcsolódnak, így az utolsó évre már egymás mozdulatait, szavait, hanglejtését teljesen megismerik” – jegyezte meg az óvodapedagógus, aki nem tudja elképzelni, hogy a csoportok átszervezését a gyakorlatban hogyan fogják kivitelezni.

Egyik szülő sem fog örülni, hogy ha utolsó évben másik óvodapedagógushoz kerül a gyereke, mikor az éppen adott óvó nénire már éppen ráhangolódott. Egy gyerek számára a legfontosabb a stabilitás

- mondta az óvodapedagógus, aki szerint, ha az utolsó évben egy csoportba teszik az óvodán belül az iskolába készülőket, akkor az energia és a figyelem emiatt a közösségépítésre megy el, nem pedig arra, hogy a gyerekek felkészüljenek az iskolára.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.