Az óvodakötelezettség kapcsán kevesen élnek a felmentés lehetőségével, a pedagógusok és szülők között egyetértés van a mielőbbi kezdés hasznosságát illetően - írja a Magyar Nemzet szakemberek véleményét ismertetve.
A lap hétfői számában arról ír, hogy 2024-ben mutatkozhat meg először a hároméves kori óvodába járási kötelezettség sikere. A 2015-ös tanévtől ugyanis már hároméves kortól kötelező óvodába járni, míg korábban elég volt ötévesen beiratkozni.
A korhatár leszállítása azért fontos, hogy mielőbb megkezdődhessen a hátrányos helyzetű gyerekek szociális és kulturális hiányosságainak pótlása, és az iskolakezdésre csökkenhessenek a diákok közötti óriási különbségek. A rászoruló családok számára emellett nagy segítség, hogy a gyermek ingyen étkezhet az óvodában.
Bíró Gyula, a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MÓE) szóvivője, a Gál Ferenc Főiskola szarvasi gyakorló intézményének vezetője a Magyar Nemzetnek arról számolt be, hogy az óvodakötelezettség korhatárának leszállításával általánosságban egyetért az intézményvezetők, óvodapedagógusok és a szülők nagy többsége, az emelkedő gyermeklétszám pedig az intézkedés eredményességét mutatja. - Vizsgálatok bizonyítják, hogy a gyermekek későbbi iskolai előmenetelének kudarcai mérsékelhetőek a minél korábbi óvodáztatással - emelte ki.
Elmondása szerint az Oktatási Hivatal (OH) pár napon belül, március 29-én fejezi be az óvodák reprezentatív körét érintő szakmai ellenőrzést, aminek keretében vizsgálja az óvodába járási kötelezettség teljesítését.
Hatástanulmány készítését szorgalmazza az óvodakezdés kapcsán a Pedagógusok Szakszervezete óvodapedagógiai tagozatának elnöke is. Verba Attiláné úgy látja: érdemi eredmény leghamarabb a bevezetéstől számított öt év után várható.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) arra hívta fel a figyelmet, hogy a hároméves kori óvodáztatás nemcsak a hátrányok és tehetségek felismerését teszi lehetővé, hanem a korai iskolaelhagyás mértékét is csökkentheti. A szaktárca a lap kérdésére közölte: az intézkedés hatékonyságát leghamarabb a 2015 szeptemberében óvodai nevelésbe kerülő gyermekek 12. életévében (vagyis 2024 körül) lehet majd mérni, egy kompetenciamérés tudja majd kimutatni.
Kiemelték azt is, hogy a gyermeklétszám növekedett a jogszabályváltozás hatására: míg 2010-ben a hároméves gyermekek 74,1 százalékát helyezték el óvodában, arányuk a 2017/2018-as nevelési évben tíz százalékkal, 84,4 százalékra nőtt. A négyévesek óvodai részvétele ugyanebben az időszakban 92,9 százalékról 95,1 százalékra emelkedett. Ismeretes, hogy a férőhelyek száma országosan évek óta 380 ezer körül alakul (9200-zal lett több hely 2010 óta). Így elméletileg mindenkinek van hely, bár az egyenlőtlen elosztás máig okoz gondokat - jegyezték meg.
Az idei nevelési évben a KSH előzetes adatai szerint 327 ezer óvodást írattak be, ez csaknem négyezerrel több a tavalyinál, 2014-ben pedig még csak 321 ezer óvodás volt a rendszerben. Az Emmi tájékoztatása szerint 2014 és 2020 között összesen százmilliárd forint jut bölcsődei és óvodai bővítésekre. Emlékeztettek arra, hogy 2014-ben 850,3 milliót, 2015-ben és 2016-ban 2,5-2,5 milliárd forintot, 2017-ben pedig már 3,5 milliárdot költöttek a kapacitások növelésére.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
