A sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztése, terápiája, különórái vagy a szükséges speciális eszközök beszerzése komoly pluszkiadást jelenthet a családoknak. Ezeknek a többletköltségeknek az enyhítésére több budapesti önkormányzat is külön pénzügyi támogatást biztosít az SNI-s gyereket nevelőknek. A támogatás feltételei és összege kerületenként eltérő, és az is változik, milyen kiadásokra használható fel.
Több budapesti önkormányzat is külön pénzügyi támogatással segíti a sajátos nevelési igényű gyereket nevelő családokat. 2026-ban a II., a VII., a XIV. és a XV. kerületben is lehetett pályázni, két kerületben pedig még most is beadhatják a kérelmüket az érintettek.
A II. kerületben és Zuglóban jelenleg is pályázhatnak támogatásra az SNI-s gyereket nevelő családok, a két önkormányzat azonban eltérő feltételekkel és összeggel segíti az érintetteket.
A II. kerületben 2026. szeptember 30-án 16:30-ig lehet benyújtani a pályázatokat. Az önkormányzat pályázatonként legfeljebb bruttó 130 ezer forint vissza nem térítendő támogatást biztosít. Ezt többek között fejlesztő foglalkozásokra, terápiákra, fejlesztő eszközök vásárlására és diagnosztikai vizsgálatokra lehet fordítani.
A támogatásra azok a II. kerületben életvitelszerűen élő családok pályázhatnak, amelyek 18 év alatti, érvényes szakértői bizottsági véleménnyel rendelkező SNI-s gyereket nevelnek. Jövedelmi feltétel is van: családoknál az egy főre jutó havi nettó jövedelem legfeljebb 250 ezer forint, a gyereküket egyedül nevelőknél pedig 270 ezer forint lehet.
Zuglóban szeptember 15-ig lehet pályázni, és legfeljebb 100 ezer forintos támogatást kaphatnak az érintett családok. A pályázat itt is a 18 év alatti, sajátos nevelési igényű gyereket nevelő, életvitelszerűen a kerületben élő családoknak szól.
A XIV. kerületben családok esetében az egy főre jutó jövedelem nem haladhatja meg a 199 500 forintot, egyedülálló szülőknél pedig a 230 ezer forintot. A pályázathoz az érvényes szakértői bizottsági vélemény mellett az SNI-s gyerekkel kapcsolatos többletkiadásokat is igazolni kell. A 16 év feletti tanulóknál a tanulói jogviszony igazolására is szükség van.
Zuglóban évente két pályázati időszak van: az első április 6. és május 5. között volt, a második augusztus 15-től szeptember 15-ig tart. Aki az idei első pályázati időszakban már megkapta a támogatást, a mostani körben nem pályázhat ismét.
Erzsébetvárosban szintén lehetett támogatásra pályázni, ráadásul nemcsak a sajátos nevelési igényű, hanem a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő gyerekeket nevelő családok is jelentkezhettek. A támogatással az intézményben biztosított ellátáson kívüli fejlesztések költségeihez járult hozzá az önkormányzat.
A XV. kerületben ugyancsak külön pályázatot hirdettek a sajátos nevelési igényű gyerekek támogatására. A programban a 3 és 23 év közötti SNI-s gyerekek és fiatalok fejlesztéséhez lehetett támogatást igényelni, az elnyerhető összeg pedig pályázatonként legfeljebb bruttó 400 ezer forint volt.
Az oktatási és gyermekügyi miniszter hangsúlyozta, az egyéni szükségletek figyelembevétele nemcsak a sajátos nevelési igényű gyerekek, hanem minden gyerek fejlődése szempontjából fontos.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
