Most technikumi diákoknak volt lehetősége a kulturális és innovációs minisztertől kérdezni.
A Kérdezd a minisztert! turné legújabb állomásán, a Debreceni SZC Beregszászi Pál Technikumban a diákok is lehetőséget kaptak kérdezni. Egy szakképzésben tanuló diák pedig arra volt kíváncsi, hogy Hankó Balázs szerint, milyen intézkedéseket lehetne akár már holnap bevezetni az iskolákban a tanulók mentális egészségének javítása érdekében.
A miniszter válasza nem a pszichológusok számának növeléséről, a túlterheltségről vagy az iskolai stresszről szólt: első ötletként a Debreceni Egyetemen működő KultKredit program beemelését javasolta a közoktatásba. Ennek alapvető célja, hogy a hallgatóknak térítésmentesen biztosítson az egyetem lehetőséget a különböző kulturális programokban történő részvételre.
Hankó elmondása szerint az egyetemisták kreditet kapnak, ha elmennek színházba, múzeumba, táncházba, vagy már kulturális programokra, majd mindezt egy szelfivel igazolják.
Ezután megemlítette a debreceni Csokonai Nemzeti Színházat is, amely nemrég kultúrstratégiai intézménnyé lépett elő. Az utolsó ötlet volt talán a legrelevánsabb, amelyben a Déryné Programról beszélt. A program többek között a középiskolásokat célozza meg innovatív színházi nevelési foglalkozásokkal.
A teljes beszélgetést a miniszter Facebook oldalán lehet visszanézni.
Korábban mi is beszámoltunk arról, hogy nemrég a Déryné prevenciós témanapokat szervezett, mellyel az iskolai bántalmazásra hívták fel a figyelmet:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
