Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere szerint, ha kedden a parlament megszavazza a vagyonjuttatást a kínai egyetemnek, akkor gyakorlatilag megvalósul a projekt, függetlenül a budapestiek akaratától.
Cikkünk frissült
A kerület polgármestere a Fudan Egyetemről tartott budapesti konzultáció utolsó napján azt mondta az RTL Híradónak, hogy amint véget ér a veszélyhelyzet, azonnal beadnak egy kerületi és egy budapesti népszavazási kezdeményezést is.
A polgármester szerint a vasárnap lezáruló fővárosi konzultáción közel 30 ezren vettek részt, az eredményeket hétfőn közlik. Szerinte, ha kedden a parlament megszavazza a vagyonjuttatást a Fudannak, akkor gyakorlatilag megvalósul a projekt, függetlenül a budapestiek akaratától.
A konzultáció eredményeiről
Cikkünk megjelenése óta Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere és Baranyi Krisztina ismertették a konzultáció eredményeit, amely szerint a budapestiek masszív többsége elutasítja a kormány szándékát: nem szeretnék, ha fővárosban épülne meg a Fudan Egyetem - számolt be róla a hvg.hu.
A kérdésekre a válaszok a következőképp alakultak:
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere a sajtótájékoztatón elmondta, hogy szerinte a konzultáció alapján egyértelműen kijelenthető, hogy „Budapest nem kér a beruházásból”. A főpolgármester szerint mindent megtesznek azért, hogy megakadályozzák a Fudan Budapestre jöttét és hogy a Diákváros az eredeti koncepció szerint valósuljon meg. Mint mondta, a veszélyhelyzet után országos népszavazási kérelmet fognak benyújtani, ugyanis szerinte „az egész országot érinti a beruházás”.
A konfliktus oka
A Fudan Egyetem és a Diákváros építése körül már hónapok óta óriási viták zajlanak. Idén januárban írtunk róla először, hogy a főváros déli városkapujában, a Nagyvásártelep közelében kaphat helyet a kínai egyetem budapesti campusa. A kiszemelt ingatlan azonban a korábban olimpiai falunak, majd később „Budapest Diákváros – Déli Városkapu” néven emlegetett kormányzati fejlesztés megvalósítására kijelölt dél-pesti területen található. A kormány azonban már akkor is azt mondta, a két projekt nem zárja ki egymást.
Innentől elindult a "háború" a kormány és Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere között. Sőt akkora közéleti vitát váltott ki a kínai egyetem ügye, hogy június elején több ezren tüntettek a Fudan ellen. Arról, hogy pontosan mit kell tudni a Fudan Egyetemről, illetve kik és mit tanulhatnak majd az intézményben, itt írtunk korábban. A kínai egyetemmel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket pedig itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
