Kiemelt beruházássá nyilvánítanák a Fudan campusát: így nem lehet róla népszavazást tartani

Erről Palkovics László innovációs és technológiai miniszter - a projekt felelőse - beszélt.

  • Eduline

Az atv.hu megkérdezte a tervekről Palkovics László innovációs minisztert, miután Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón közölte, a kormány kész kiemelt projektként kezelni az egyetem felépítését. A kérdés az volt, hogy az ITM minisztere, mint a Fudan-Diákváros projektért felelős kormánybiztos kezdeményezi-e, hogy a kormány kiemelt fejlesztési beruházássá nyilvánítsa a Fudan Egyetem építését. A miniszter a kérdésre azt válaszolta: “igen”.

A portál szerint, amennyiben ez megvalósul, akkor „egyes vélemények szerint” Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester és Karácsony Gergely főpolgármester nem kezdeményezhetnek népszavazást a kínai egyetem ügyéről.

Baranyi Krisztina ugyanakkor a cikk megjelenése után jelezte az atv.hu-nak, hogy az ő értelmezésük szerint ez a húzás nem befolyásolja sem a helyi, sem a fővárosi népszavazás megtartását, hiszen olyan vagyonelemekről van szó a Fudan építése esetén a Diákvárosban, melyek a Ferencvárosi Önkormányzat tulajdonában vannak.

Az egyik fő kérdés továbbra is az: mennyiben befolyásolja majd a gigaprojekt az eredetileg a kerületbe tervezett Diákváros felépülését. Ez utóbbi terve ugyanis már évekkel korábban megszületett és megoldási alternatívát jelente a fővárosi lakhatási problémákra az egyetemistáknak.

A Fudan építése körül óriási viták zajlanak

Az utóbbi időben rengeteget hallani arról, hogy a világ 34. legjobb egyeteme, a Fudan Egyetem Magyarországra érkezik. De mégis mit kell tudni erről az egyetemről? Kik és mit tanulhatnak majd az intézményben? Illetve miért alakult ki vita a projekt körül? Összeszedtünk minden fontos kérdést és választ.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.