Kiemelt beruházássá nyilvánítanák a Fudan campusát: így nem lehet róla népszavazást tartani

Erről Palkovics László innovációs és technológiai miniszter - a projekt felelőse - beszélt.

  • Eduline

Az atv.hu megkérdezte a tervekről Palkovics László innovációs minisztert, miután Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón közölte, a kormány kész kiemelt projektként kezelni az egyetem felépítését. A kérdés az volt, hogy az ITM minisztere, mint a Fudan-Diákváros projektért felelős kormánybiztos kezdeményezi-e, hogy a kormány kiemelt fejlesztési beruházássá nyilvánítsa a Fudan Egyetem építését. A miniszter a kérdésre azt válaszolta: “igen”.

A portál szerint, amennyiben ez megvalósul, akkor „egyes vélemények szerint” Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester és Karácsony Gergely főpolgármester nem kezdeményezhetnek népszavazást a kínai egyetem ügyéről.

Baranyi Krisztina ugyanakkor a cikk megjelenése után jelezte az atv.hu-nak, hogy az ő értelmezésük szerint ez a húzás nem befolyásolja sem a helyi, sem a fővárosi népszavazás megtartását, hiszen olyan vagyonelemekről van szó a Fudan építése esetén a Diákvárosban, melyek a Ferencvárosi Önkormányzat tulajdonában vannak.

Az egyik fő kérdés továbbra is az: mennyiben befolyásolja majd a gigaprojekt az eredetileg a kerületbe tervezett Diákváros felépülését. Ez utóbbi terve ugyanis már évekkel korábban megszületett és megoldási alternatívát jelente a fővárosi lakhatási problémákra az egyetemistáknak.

A Fudan építése körül óriási viták zajlanak

Az utóbbi időben rengeteget hallani arról, hogy a világ 34. legjobb egyeteme, a Fudan Egyetem Magyarországra érkezik. De mégis mit kell tudni erről az egyetemről? Kik és mit tanulhatnak majd az intézményben? Illetve miért alakult ki vita a projekt körül? Összeszedtünk minden fontos kérdést és választ.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.