Közel 70 ezerrel több a kollégiumi jelentkező, mint amennyi férőhely van ma Magyarországon

A kulturális és innovációs miniszter szerint férőhelybővítésre van szükség az egyetemi városokban.

  • Eduline/MTI

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter szerint a végső döntést követően akár három éven belül rendelkezésre állhatnak a kollégiumi férőhelyek a Budapest IX. kerületébe tervezett diákvárosban – írja az MTI.

Szerdán a TV2 reggeli adásában a miniszter kitért a kollégiumi túljelentkezés problémájára. Elmondása szerint

"országosan valamivel több mint 46 ezer hely van, de idén is közel 120 ezren adtak be kérelmet kollégiumi elhelyezésre."

Ennek okán Budapesten és a vidéki egyetemi városokban férőhelybővítésre van szükség. A fővárosban a legsürgetőbb a helyzet, mert 17 ezer férőhelyre 57 ezer volt a jelentkezők száma - jelezte a miniszter.

Majd azt is hozzátette, hogy a budapesti diákváros megépítésére ideális hely lenne a IX. kerületi barnamezős terület, ahol minimum 12 ezer, de akár 20 ezer férőhelyet is ki tudnak alakítani.

A végső döntést követően "akár három éven belül rendelkezésre állhatnak a kollégiumi helyek", amelyek között lesznek egy- és többágyas elhelyezést biztosítók, de olyanok is, amelyek a fiatalok életkezdését és minél hamarabbi családalapítását segítenék.

A megvalósítás érdekében jelenleg a költségek tervezése és becslése zajlik, a megvalósításhoz pedig külső forrást is próbálnak bevonni.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.