A "következő két év legfontosabb ügyeiről" szavazhatnak a magyar egyetemisták a HÖOK külön erre a célra létrehozott hallgatói népszavazásán.
Érezted már, hogy a lakhatás minősége, elérhetősége vagy ára akadályt jelent a számodra?
Tapasztaltad már, hogy a tanult tárgyak nem minden esetben adnak valódi, a munkaerőpiacon hasznosítható tudást?
Úgy érzed, hogy a megélhetésedhez szükséges pénzügyi támogatások mértéke nem elegendő?
- többek között ilyen és ezekhez hasonló problémákra kérdeznek rá a szeptember 1-jén elindult szavazáson, amit egy hét alatt több mint ötezren töltöttek ki.
Mindezek mellett a kérdőívben szerepelnek a kutatási lehetőségekhez, közösségi élethez és az intézményi autonómiához kapcsolódó kérdések is, és hogy melyik két területen van a legnagyobb szükség változásra.
A kérdőívnek több apropója is van. Ahogy azokról az Eduline-on is beszámoltunk már több alkalommal, a magyar egyetemisták közel fele tartja magát inkább munkavállalónak, mintsem tanulónak, ennek ellenére minden hatodik hallgatónak megoldhatatlan feladatnak bizonyulna egy százezer forintos extra kiadás finanszírozása. A technikumi tanulók magasabb ösztöndíjakat kapnak, mint az egyetemi hallgatók, Hadházy Ákos pedig épp a napokban posztolt arról, hogy milyen állapotok vannak a Budapesti Műszaki Egyetem egyik kollégiumában - ami csak egy a sok, szintén felújításra szoruló egyetemi kollégium közül.
A hallgatói népszavazást ide kattintva tudjátok kitölteni.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
