A "következő két év legfontosabb ügyeiről" szavazhatnak a magyar egyetemisták a HÖOK külön erre a célra létrehozott hallgatói népszavazásán.
Érezted már, hogy a lakhatás minősége, elérhetősége vagy ára akadályt jelent a számodra?
Tapasztaltad már, hogy a tanult tárgyak nem minden esetben adnak valódi, a munkaerőpiacon hasznosítható tudást?
Úgy érzed, hogy a megélhetésedhez szükséges pénzügyi támogatások mértéke nem elegendő?
- többek között ilyen és ezekhez hasonló problémákra kérdeznek rá a szeptember 1-jén elindult szavazáson, amit egy hét alatt több mint ötezren töltöttek ki.
Mindezek mellett a kérdőívben szerepelnek a kutatási lehetőségekhez, közösségi élethez és az intézményi autonómiához kapcsolódó kérdések is, és hogy melyik két területen van a legnagyobb szükség változásra.
A kérdőívnek több apropója is van. Ahogy azokról az Eduline-on is beszámoltunk már több alkalommal, a magyar egyetemisták közel fele tartja magát inkább munkavállalónak, mintsem tanulónak, ennek ellenére minden hatodik hallgatónak megoldhatatlan feladatnak bizonyulna egy százezer forintos extra kiadás finanszírozása. A technikumi tanulók magasabb ösztöndíjakat kapnak, mint az egyetemi hallgatók, Hadházy Ákos pedig épp a napokban posztolt arról, hogy milyen állapotok vannak a Budapesti Műszaki Egyetem egyik kollégiumában - ami csak egy a sok, szintén felújításra szoruló egyetemi kollégium közül.
A hallgatói népszavazást ide kattintva tudjátok kitölteni.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
