Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) legújabb felmérése rávilágít: a magyar egyetemisták jelentős többsége komoly stresszterheléssel küzd tanulmányai során.
A válaszadók közel 90 százaléka legalább hármas szintű stresszről számolt be egy ötfokú skálán. A megélt feszültség nemcsak a közérzetüket rontja, hanem a tanulmányi teljesítményükre is negatív hatással van – a hallgatók 88 százaléka nyilatkozott úgy, hogy lelkiállapota már akadályozta a tanulásban.
A HÖOK korábban már azt is bemutatta, milyen lakhatási válság van a felsőoktatásban - 310 ezer hallgatóra alig 50 ezer kollégiumi férőhely jut.
A leggyakoribb stresszforrás a tanulmányi elvárásokból fakadó nyomás, amely azonban ritkán jelentkezik önmagában. Gyakran párosul megélhetési gondokkal, magánéleti nehézségekkel vagy lakhatási bizonytalansággal. Sok diák egyszerre több területen is küzd kihívásokkal, ami hosszú távon komoly mentális megterhelést okozhat.
Habár több egyetemen elérhető pszichológiai vagy életvezetési tanácsadás, a segítséghez való hozzáférés gyakran akadályokba ütközik, elsősorban a kapacitáshiány miatt.
A HÖOK 2025 nyarán átfogó kutatási programot indított, hogy feltérképezze a hallgatók valós tapasztalatait. A felmérésből már az is kiderült, hogy a felsőoktatási hallgatók túlnyomó többsége úgy érzi, hogy a jelenlegi ösztöndíjrendszer nem nyújt valódi segítséget a megélhetési költségek fedezéséhez. A megkérdezetek 91 százaléka szerint túl kevés ösztöndíjat kapnak az egyetemen.
