Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A megélt feszültség nemcsak a közérzetüket rontja, hanem a tanulmányi teljesítményükre is negatív hatással van.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) legújabb felmérése rávilágít: a magyar egyetemisták jelentős többsége komoly stresszterheléssel küzd tanulmányai során.
A válaszadók közel 90 százaléka legalább hármas szintű stresszről számolt be egy ötfokú skálán. A megélt feszültség nemcsak a közérzetüket rontja, hanem a tanulmányi teljesítményükre is negatív hatással van – a hallgatók 88 százaléka nyilatkozott úgy, hogy lelkiállapota már akadályozta a tanulásban.
A HÖOK korábban már azt is bemutatta, milyen lakhatási válság van a felsőoktatásban - 310 ezer hallgatóra alig 50 ezer kollégiumi férőhely jut.
A leggyakoribb stresszforrás a tanulmányi elvárásokból fakadó nyomás, amely azonban ritkán jelentkezik önmagában. Gyakran párosul megélhetési gondokkal, magánéleti nehézségekkel vagy lakhatási bizonytalansággal. Sok diák egyszerre több területen is küzd kihívásokkal, ami hosszú távon komoly mentális megterhelést okozhat.
Habár több egyetemen elérhető pszichológiai vagy életvezetési tanácsadás, a segítséghez való hozzáférés gyakran akadályokba ütközik, elsősorban a kapacitáshiány miatt.
A HÖOK 2025 nyarán átfogó kutatási programot indított, hogy feltérképezze a hallgatók valós tapasztalatait. A felmérésből már az is kiderült, hogy a felsőoktatási hallgatók túlnyomó többsége úgy érzi, hogy a jelenlegi ösztöndíjrendszer nem nyújt valódi segítséget a megélhetési költségek fedezéséhez. A megkérdezetek 91 százaléka szerint túl kevés ösztöndíjat kapnak az egyetemen.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.