Meghosszabbítja a kormánya diákhitelek kamatstopját

Az év további részében is marad az eddigi maximum 7,99 százalékos kamat.

  • Eduline/MTI

A kormány úgy döntött, hogy meghosszabbítja a kamatstopot a diákhitelekre. Ez azt jelenti, hogy azok, akik 2024. december 31-ig kötötték meg a diákhitelszerződést, rájuk továbbra is - 2025 második felében is vonatkozni fog a kamatstop - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-vel.

A Diákhitel1 esetében ez maximum 7,99%-os kamatot jelent. A másik két típusú hitel: a Diákhitel2 és a Képzési Hitel pedig továbbra is kamatmentesen igényelhető – tehát ezeket teljesen ingyen lehet felvenni.

Azok azonban, akik 2025. januárjában vagy később igényelték a diákhitelt, nekik továbbra is a magasabb kamattal kell számolnia - 9,65 százalék a január 1-től felvett szabad felhasználású diákhitel kamata.

A minisztérium szerint a diákhitelrendszer közel 400 ezer hallgatónak segített eddig a diploma megszerzésében.

Ilyen támogatásokkal és költségekkel lehet számolni 2025-ben az oktatásban

Az utóbbi évek nemzetközi válságai – mint a járvány, az energiaválság vagy az orosz-ukrán háború – miatt sok helyen emelkedtek a kamatok, és ez a diákhitelekre is hatással volt. Ezért vezette be a kormány 2023 elején a kamatstopot, amit most meghosszabbítanak.

Emellett maradnak a gyerekvállaláshoz kapcsolódó kedvezmények is. Aki több gyereket vállal, annak csökkenhet a tartozása, három gyermek után pedig teljesen el is engedik a diákhitelt.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.