A 7,99 százalékos kamatstop csak a december 31-ig felvett hitelekre érvényes.
A 2024. december 31-ig megkötött diákhitelszerződéseket továbbra is kamatstoppal védi a kormány, így a hallgatók a szabad felhasználású diákhiteleikre 2025 első félévében is legfeljebb 7,99%-os kamatot fizetnek. A január elsejét követően felvett Diákhitel1 kamata azonban 9,65%-ra változik - válaszolta az Eduline megkeresésére Szerdahelyi Kinga, a Diákhitel marketing és kommunikációs igazgatója.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a december 23-án megjelent Magyar Közlönyben megjelentek szerint a kormány 2025. június 30-ig ismét meghosszabbította a szabad felhasználású diákhitelre vonatkozó kamatstoppot. A 7,99 százalékos kamat azonban csak a 2024. december 31-ig felvett szabad felhasználású diákhitelre vonatkozik. Azok a felsőoktatásban tanuló hallgatók, akik 2025. január 1-től veszik fel a Diákhitel1-et, már 9,65 százalékos kamatra számíthatnak.
A Diákhitel2 és a Képzési Hitel továbbra is kamatmentesen áll a hallgatók rendelkezésére. Emellett a Diákhitel Központ azt is közölte, hogy 2025-ben a munkáltató adómentesen, értékhatár korlátozása nélkül támogathatja munkavállója Diákhitel2 törlesztését, előtörlesztését.
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
