9,65 százalék a január 1-től felvett szabad felhasználású diákhitel kamata

A 7,99 százalékos kamatstop csak a december 31-ig felvett hitelekre érvényes.

  • Székács Linda

A 2024. december 31-ig megkötött diákhitelszerződéseket továbbra is kamatstoppal védi a kormány, így a hallgatók a szabad felhasználású diákhiteleikre 2025 első félévében is legfeljebb 7,99%-os kamatot fizetnek. A január elsejét követően felvett Diákhitel1 kamata azonban 9,65%-ra változik - válaszolta az Eduline megkeresésére Szerdahelyi Kinga, a Diákhitel marketing és kommunikációs igazgatója.

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a december 23-án megjelent Magyar Közlönyben megjelentek szerint a kormány 2025. június 30-ig ismét meghosszabbította a szabad felhasználású diákhitelre vonatkozó kamatstoppot. A 7,99 százalékos kamat azonban csak a 2024. december 31-ig felvett szabad felhasználású diákhitelre vonatkozik. Azok a felsőoktatásban tanuló hallgatók, akik 2025. január 1-től veszik fel a Diákhitel1-et, már 9,65 százalékos kamatra számíthatnak.

A Diákhitel2 és a Képzési Hitel továbbra is kamatmentesen áll a hallgatók rendelkezésére. Emellett a Diákhitel Központ azt is közölte, hogy 2025-ben a munkáltató adómentesen, értékhatár korlátozása nélkül támogathatja munkavállója Diákhitel2 törlesztését, előtörlesztését.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.