A 7,99 százalékos kamatstop csak a december 31-ig felvett hitelekre érvényes.
A 2024. december 31-ig megkötött diákhitelszerződéseket továbbra is kamatstoppal védi a kormány, így a hallgatók a szabad felhasználású diákhiteleikre 2025 első félévében is legfeljebb 7,99%-os kamatot fizetnek. A január elsejét követően felvett Diákhitel1 kamata azonban 9,65%-ra változik - válaszolta az Eduline megkeresésére Szerdahelyi Kinga, a Diákhitel marketing és kommunikációs igazgatója.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a december 23-án megjelent Magyar Közlönyben megjelentek szerint a kormány 2025. június 30-ig ismét meghosszabbította a szabad felhasználású diákhitelre vonatkozó kamatstoppot. A 7,99 százalékos kamat azonban csak a 2024. december 31-ig felvett szabad felhasználású diákhitelre vonatkozik. Azok a felsőoktatásban tanuló hallgatók, akik 2025. január 1-től veszik fel a Diákhitel1-et, már 9,65 százalékos kamatra számíthatnak.
A Diákhitel2 és a Képzési Hitel továbbra is kamatmentesen áll a hallgatók rendelkezésére. Emellett a Diákhitel Központ azt is közölte, hogy 2025-ben a munkáltató adómentesen, értékhatár korlátozása nélkül támogathatja munkavállója Diákhitel2 törlesztését, előtörlesztését.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében - többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint a kormányváltás nemcsak politikai fordulat, hanem egy évtizedes oktatási válság következménye is. Véleménycikkében arról ír: a rendszer saját maga alatt vágta a fát, amikor elhanyagolta az oktatást – és ezzel végső soron a saját bukását készítette elő.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
