Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk azoknak a diákoknak, akik önköltséges képzésre jutnak be ezekre a szakokra.
Várhatóan július 23-án hirdetik ki az idei felsőoktatási felvételi ponthatárait, amin amellett, hogy kit hova vesznek fel az is kiderül, hogy állami ösztöndíjas vagy költségtérítéses képzésre - amennyiben persze ezt a finanszírozási formát is megjelölte.
Márpedig ha valakinek nem sikerül állami ösztöndíjas helyet szereznie - amiből mellesleg idén jóval kevesebb van, mint a korábbi években - annak félévente súlyos összegeket kell befizetnie az egyetem részére. A tandíjak összege a legtöbb egyetem esetében félévente 350-400 ezer forint között mozog, vannak ugyanakkor szakok, amik ennél jóval drágábbak, és olyanok is, amikből állami ösztöndíjas férőhelyet nem is hirdetnek az egyetemek.
Mutatjuk, melyik a 2025-ös felvételi három legdrágább képzése:
1. Repülőmérnök
Mindegy, melyik magyar felsőoktatási intézményről van szó, a repülőmérnök szak minden egyetem esetében csak önköltséges formában indul, a tandíj összege pedig egy kisebb vidéki panel árát is eléri. A BME-n a 7 féléves képzés díja összesen 29 millió, a Milton Friedman Egyetemen 30 millió 100 ezer forint, a Nyíregyházi Egyetemen pedig a szintén 4 féléves alapképzés magyarul félévente 4,4 millió forint, tehát összesen 30 millió 800 ezer forint, angolul pedig félévente 4,8 millió forint, összesen 33 millió 600 ezer.
2. Általános orvos
12 féléven keresztül 1 350 000 forintot kell fizetnie azoknak a hallgatóknak, akik valamelyik magyar egyetem fizetős általános orvostudományi képzésére kerülnek be. A repülőmérnök után tehát ez a második legdrágább egyetemi képzés. Azok a hallgatók, akik csúszás nélkül, 12 félév alatt sikeresen elvégzik az egyetemet, összesen 16 millió 200 ezret fizetnek ki.
3. Állatorvos
Nem sokkal marad le az általános orvos képzésről az állatorvos sem. Ezt Magyarországon egyetlen felsőoktatási intézményben, az Állatorvostudományi Egyetemen lehet tanulni. A képzés 11 féléves és félévente 1 450 000 forintba kerül. Csúszás nélkül tehát ennek a diplomának a költsége 15 millió 950 ezer forint.
+1
De színésznek tanulni is óriási költség, ha valaki azt ösztöndíj nélkül teszi. A Színház- és Filmművészeti Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem 10 féléves színművész képzése félévente 950 ezer forint.
Van rá megoldás
Több tízmillió forintot nem sokan tudnak gond nélkül kirántani a zsebükből még akkor sem, ha "csak" félévente kell kifizetni. Ha azonban mindenképp szeretnétek egyetemre menni akkor is, ha nem kerültök be állami ösztöndíjas finanszírozási formára, erre megoldás lehet a Diákhitel, amit csak a tanulmányaitok után kell elkezdenetek visszafizetni. Erről ebben a cikkünkben olvashattok.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.