Ezeken az alapszakokon extrém magasak voltak a ponthatárok 2024-ben

Várhatóan július 23-án kihirdetik a felsőoktatási felvételi idei ponthatárait. Mutatjuk, a 2024-es pontok alapján mely alapszakokon lehet idén is extrém magas a bejutási küszöb.

  • Székács Linda

A maximális 500 ponttal lehetett bejutni az Eötvös Loránd Tudományegyetem állami ösztöndíjas, levelező igazságügyi igazgatási alapképzésére 2024-ben. Így a tavalyi felsőoktatási felvételi során egyértelműen ezen a szakon volt a legmagasabb a ponthatár.

Más alapképzések is voltak azonban, ahová tényleg csak a legjobbak legjobbika tudott bekerülni. Ezen a tíz alapképzésen születtek a legmagasabb ponthatárok 2024-ben:

  1. Eötvös Loránd Tudományegyetem - igazságügyi igazgatási (levelező, állami): 500 pont
  2. Budapesti Corvinus Egyetem - nemzetközi gazdálkodás (angol nyelvű, állami): 478 pont
  3. Eövös Loránd Tudományegyetem - jogászképzés (állami): 476 pont
  4. Budapesti Corvinus Egyetem - nemzetközi tanulmányok (angol nyelvű, állami): 474
  5. Károli Gáspár Református Egyetem - pszichológia (levelező, állami): 470 pont
  6. Pázmány Péter Katolikus Egyetem - jogász (állami ösztöndíjas): 467 pont
  7. Károli Gáspár Református Egyetem - pszichológia (levelező, önköltséges): 464 pont
  8. Pázmány Péter Katolikus Egyetem - pszichológia (állami ösztöndíjas): 460 pont
  9. Budapesti Corvinus Egyetem - gazdálkodási és menedzsment (angol nyelvű, állami): 460 pont
  10. Budapesti Corvinus Egyetem - nemzetközi tanulmányok (magyar nyelvű, állami): 455 pont
  11. Budapesti Corvinus Egyetem - kommunikáció-és médiatudomány (magyar nyelvű, állami): 444 pont

Hogyan állnak össze a ponthatárok?

A felvételin megszerezhető maximális 500 pont három tényezőből tevődik össze;

  • a tanulmányi eredmények 200 pontot,
  • az érettségi eredmények 200 pontot,
  • az intézményi pontok 100 pontot érnek.

De lehetőség van arra is, hogy - amennyiben a középiskolai eredményeitek nem a legjobbak - akkor az érettségi pontjaitokat számolják duplán. Az E-felvételi rendszere mindig a számotokra legkedvezőbb lehetőséget veszi figyelembe.

A pontszámításról bővebben itt olvashattok:

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.