Felvételi 2025: így számolhatjátok ki a pontjaitokat egyszerűen

Az ördög a részletekben rejlik – igaz ez a 2025-ös egyetemi felvételi pontszámításra is. Mutatjuk, hogyan használjátok az Eduline kalkulátorát, amivel egyszerűen ti is ki tudjátok számolni a pontjaitokat.

A 2025-ös felvételi eljárásban a tavalyihoz hasonlóan a pontokat továbbra is 500 pontos rendszerben számolják.

Ebből:

  • tanulmányi eredmények 200 pontot,
  • az érettségi eredmények 200 pontot,
  • az intézményi pontok (korábban többletpontok) 100 pontot érnek.

Fontos, hogy 2025-ös felvételin is duplázhatjátok az érettségi pontjaitokat, ha a középiskolai eredményeitek nem annyira jók. Ahogyan eddig is, mindig a számotokra kedvezőbb módon számolják a pontjaitokat.  Ebben segít nektek az Eduline kalkulátora, amit itt érhettek el.

Ha több egyetemen több szakot jelöltök meg, akkor mindegyik esetében külön-külön végezzétek el a kalkulációt, hiszen intézményenként, sőt karonként is változhat, hogy például  az emelt szintű érettségi felvételi követelmény-e  vagy éppenséggel milyen tárgyakat vesznek figyelembe a középiskolai eredményeknél.

Tanulmányi pontok számítása: 200 pont

A kalkulátorba először a tizenegyedikes évvégi és a tizenkettedik év végi középiskolai eredményeiteket kell beírnotok az alábbi tárgyakból:

  • magyar nyelv és irodalom
  • történelem
  • matematika
  • egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom)

Mivel az egyetemek saját hatáskörben döntenek arról, mit fogadnak el ötödik tárgyként, ezért mielőtt ezt a sort kitöltenétek, olvassátok el még egyszer figyelmesen az adott szak felvételi tájékoztatóját. Ha technikumból mentek egyetemre, akkor ebbe a sorba szakmai tárgyat csak akkor tudtok beírni, ha az szerepel ötödik tárgyként az adott szak felvételi tájékoztatójában.

Az összes érettségi eredményetek átlagát is a tanulmányi pontok számításánál veszik figyelembe. Mielőtt ezt kitöltitek, nézzétek meg feltétlen még egyszer az adott szak felvételi tájékoztatóját, ugyanis vannak egyetemek, amelyek nem minden tárgyat fogadnak el ötödikként. Például hiába érettségiztek tesiből, ha az adott szakon ezt nem fogadják el. Fontos, hogy a teljes érettségi átlagotok kiszámolásánál nincs különbség közép- és emelt szintű érettségi között, csak a százalék számít.

Érettségi pontok számítása: 200 pont

A tavalyi felvételihez hasonlóan, 2025-ben is az egyetemek maguk dönthetnek arról, hogy melyik két tárgy eredményét veszik figyelembe és azt milyen szinten.

Például a Semmelweis Egyetem osztatlan általános orvosi képzésére a biológia emelt mellett fizikából vagy kémiából is kötelező emelt szinten érettségizni. Ehhez képest az ELTE gazdálkodási és menedzsment alapképzésére a két felvételi tárgy, ami lehet például magyar, matek, történelem, idegen nyelv, digitális kultúra, informatika, földrajz, üzleti gazdaságtan és a szakmai tárgyak, közül csak az egyikből kell emelt szintű érettségit tennetek.

Fontos, hogy az adott szakon az érettségi követelményként megjelölt tárgyak mellé a kalkulátorban tegyetek csillagot. Ha a magyar, a matek, a történelem vagy egy idegen nyelv a kötelező felvételi tárgy, akkor ezeket csillagozzátok.

Az Eduline kalkulátorban azt is be tudjátok jelölni, hogy középszinten vagy emelt szintén érettségiztek a tantárgyból. Ez azért fontos, mert a sikeres középszintű érettségi vizsga százalékos eredményének mindössze kétharmadát kaphatjátok meg, míg az emelt szintű vizsga százalékos eredményét továbbra is százszázalékban számolják.

Például egy 87 százalékos középszintű történelemérettségiért a diák csak 58 pontot kap, míg ha ugyanennyit teljesít az emelt szintű érettségin, akkor 87-et.

Intézményi pontok számítása: 100 pont

Mivel a 2025-ös eljárás során is az egyetemek maguk dönthetik el, hogy egyes szakokon mire adnak többletpontot és mire nem, ezért a kalkulátor a pontjaitokhoz ezeket nem adja hozzá, ezt nektek kell manuálisan megtennetek.

Intézményi pont járhat például az emelt szintű érettségi vizsgaeredményért, nyelvtudásért, felvételi vizsgáért, esélyegyenlőségért, sporteredményért, szakképesítésért, de a munkatapasztalatért is.

Azt is érdemes megjegyezni, hogy szintén egyetemenként változik, mennyi pluszpontot ér a nyelvvizsga. De ha például a felvételin idegen nyelvből (például angol) tesztek emelt szintű érettségit, akkor azt az intézményi pontoknál vagy emelt szintű érettségiként vagy nyelvvizsgaként számolják be.

 

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.