Súlyos problémákra világít rá a HÖOK felmérése.
A felsőoktatási hallgatók túlnyomó többsége úgy érzi, hogy a jelenlegi ösztöndíjrendszer nem nyújt valódi segítséget a megélhetési költségek fedezéséhez – derül ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) legfrissebb, 2025 nyarán indított kutatásából.
A felmérés szerint a válaszadók 91,5%-a elégedetlen az ösztöndíjak jelenlegi összegével. Kétharmaduk egyenesen 1-es osztályzattal értékelte a támogatások mértékét, jelezve, hogy az összegek messze elmaradnak attól, ami a mindennapi kiadások fedezéséhez szükséges lenne.
Lakhatási válság a felsőoktatásban - 310 ezer hallgatóra alig 50 ezer kollégiumi férőhely jut
Pénzügyi kiszolgáltatottság
A kutatás nemcsak az ösztöndíjak elégtelenségére mutat rá, hanem a hallgatók általános anyagi helyzetére is. A résztvevők közel 90%-a nem lenne képes önerőből kezelni egy váratlan kiadást, emellett a hallgatók többsége szülői vagy családi segítségre sem számíthat ilyen helyzetekben.
Félévente több százezer forintba kerülnek a felvételi legnépszerűbb alapképzései
Támogatási formák és a normatíva problémája
Jelenleg a felsőoktatásban kétféle állami ösztöndíj érhető el: szociális alapú és teljesítményalapú támogatások. Ezek mértékét az állam által meghatározott hallgatói normatíva alapján számítják ki. A probléma az, hogy ez az összeg utoljára 2020-ban emelkedett, miközben az infláció és az albérletárak azóta drasztikusan megugrottak. Ennek következtében az ösztöndíjak reálértéke folyamatosan csökken, és egyre kevésbé nyújtanak érdemi segítséget a diákoknak.
A HÖOK szerint indokolt lenne legalább a normatíva duplájára emelése, hogy a támogatási rendszer újra érdemi szerepet tölthessen be a hallgatók életében.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
