Súlyos problémákra világít rá a HÖOK felmérése.
A felsőoktatási hallgatók túlnyomó többsége úgy érzi, hogy a jelenlegi ösztöndíjrendszer nem nyújt valódi segítséget a megélhetési költségek fedezéséhez – derül ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) legfrissebb, 2025 nyarán indított kutatásából.
A felmérés szerint a válaszadók 91,5%-a elégedetlen az ösztöndíjak jelenlegi összegével. Kétharmaduk egyenesen 1-es osztályzattal értékelte a támogatások mértékét, jelezve, hogy az összegek messze elmaradnak attól, ami a mindennapi kiadások fedezéséhez szükséges lenne.
Lakhatási válság a felsőoktatásban - 310 ezer hallgatóra alig 50 ezer kollégiumi férőhely jut
Pénzügyi kiszolgáltatottság
A kutatás nemcsak az ösztöndíjak elégtelenségére mutat rá, hanem a hallgatók általános anyagi helyzetére is. A résztvevők közel 90%-a nem lenne képes önerőből kezelni egy váratlan kiadást, emellett a hallgatók többsége szülői vagy családi segítségre sem számíthat ilyen helyzetekben.
Félévente több százezer forintba kerülnek a felvételi legnépszerűbb alapképzései
Támogatási formák és a normatíva problémája
Jelenleg a felsőoktatásban kétféle állami ösztöndíj érhető el: szociális alapú és teljesítményalapú támogatások. Ezek mértékét az állam által meghatározott hallgatói normatíva alapján számítják ki. A probléma az, hogy ez az összeg utoljára 2020-ban emelkedett, miközben az infláció és az albérletárak azóta drasztikusan megugrottak. Ennek következtében az ösztöndíjak reálértéke folyamatosan csökken, és egyre kevésbé nyújtanak érdemi segítséget a diákoknak.
A HÖOK szerint indokolt lenne legalább a normatíva duplájára emelése, hogy a támogatási rendszer újra érdemi szerepet tölthessen be a hallgatók életében.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
