Miközben a pályakezdők jelentős része már most is a fizetése felét költi lakhatásra, és egyre több egyetemista kényszerül munkát vállalni a tanulmányai mellett, Hankó Balázs arról beszélt, hogy egy esetleges kormányváltás után az albérlet és az autó fenntartása is „szinte megfizethetetlenné válna” a fiatalok számára.
Hankó Balázs egy Facebook-bejegyzésben arról írt, hogy a Tisza Párt gazdaságpolitikája az energiaárak és az üzemanyagárak jelentős emelkedéséhez vezetne. A politikus szerint ez a családok mellett különösen a pályakezdőket érintené érzékenyen, mivel az albérlet fenntartása és az autóhasználat is nehezen lenne kigazdálkodható.
A friss diplomások bérei ugyan az elmúlt években emelkedtek, de még mindig nagyon erős a szórás. A KSH, a diplomás pályakövetési rendszer adatai alapján a bruttó kezdőfizetések társadalomtudományi területen jellemzően 450 és 500 ezer forint között alakulnak. Egyes, jobban fizető szektorokban – például az informatikában vagy mérnöki területen – ennél magasabb összegek is előfordulnak, míg más szakokon, például a bölcsész területen ennél alacsonyabb bérek jellemzőek.
Ezekkel a diplomákkal lehet a legkevesebbet keresni, mégis több száz jelentkezés érkezett rájuk
A lakhatás a hallgatók és pályakezdők egyik legnagyobb kiadása. Megírtuk, hogy akár több százezer forintos különbség is lehet az egyes lehetőségek között. Az albérlet továbbra is a legdrágább megoldás: Budapesten 2025 nyarán az átlagos bérleti díj már elérte a 270 ezer forintot, de kerülettől függően ez akár 370 ezer forintig is felmehet, míg az olcsóbb városrészekben 160 ezer forint körül alakul. Vidéken sem sokkal kedvezőbb a helyzet: Debrecenben közel 250 ezer forint az átlag, Győrben és Székesfehérváron 200 ezer fölött járnak az árak, míg Szegeden és Pécsett 165-185 ezer forint körül alakulnak.
Sokan próbálnak spórolni azzal, hogy nem teljes lakást, hanem csak egy szobát bérelnek, ez azonban még így is jelentős kiadás. Budapesten egy szoba átlagosan 110 ezer forintba kerül havonta, de a külső kerületekben is ritkán megy 75-80 ezer forint alá. Vidéki egyetemvárosokban valamivel alacsonyabbak az árak, de így is 60–75 ezer forintos havi költséggel kell számolni.
Ezzel szemben a kollégium továbbra is a legolcsóbb lakhatási forma: a havi díjak általában 9 és 22 ezer forint között mozognak, ami töredéke egy albérlet árának. A férőhelyek azonban korlátozottak, és sok helyen szociális alapon dől el a bekerülés, így sok hallgató végül mégis az albérletpiacon köt ki. Alternatívát jelenthetnek a magánkollégiumok, amelyek modernebb körülményeket kínálnak, de jóval drágábbak: Budapesten akár 70-120 ezer forintot is elkérhetnek egy férőhelyért havonta.
Többször foglalkoztunk a kollégiumi férőhelyek hiányával is:
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és az Eurostudent felmérései szerint a hallgatók jelentős része már tanulmányai alatt is dolgozik. Sokan heti 20-30 órát vállalnak, és nemcsak tapasztalatszerzés miatt, hanem azért, mert rászorulnak. A munkavállalás sok esetben a lakhatás és az alapvető megélhetési költségek fedezésének feltétele. Nemrég írtunk arról, hogy vannak olyan nappali szakos hallgatók, akik akár heti 40 órát is bevállalnak a tanulmányaik mellett.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) nemrég közzétette átfogó, háromkötetes javaslatcsomagját, melynek célja, hogy hiteles képet adjon a hazai felsőoktatás jelenlegi helyzetéről, és megoldási irányokat vázoljon fel a jövőre nézve.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
