Miközben a pályakezdők jelentős része már most is a fizetése felét költi lakhatásra, és egyre több egyetemista kényszerül munkát vállalni a tanulmányai mellett, Hankó Balázs arról beszélt, hogy egy esetleges kormányváltás után az albérlet és az autó fenntartása is „szinte megfizethetetlenné válna” a fiatalok számára.
Hankó Balázs egy Facebook-bejegyzésben arról írt, hogy a Tisza Párt gazdaságpolitikája az energiaárak és az üzemanyagárak jelentős emelkedéséhez vezetne. A politikus szerint ez a családok mellett különösen a pályakezdőket érintené érzékenyen, mivel az albérlet fenntartása és az autóhasználat is nehezen lenne kigazdálkodható.
A friss diplomások bérei ugyan az elmúlt években emelkedtek, de még mindig nagyon erős a szórás. A KSH, a diplomás pályakövetési rendszer adatai alapján a bruttó kezdőfizetések társadalomtudományi területen jellemzően 450 és 500 ezer forint között alakulnak. Egyes, jobban fizető szektorokban – például az informatikában vagy mérnöki területen – ennél magasabb összegek is előfordulnak, míg más szakokon, például a bölcsész területen ennél alacsonyabb bérek jellemzőek.
Ezekkel a diplomákkal lehet a legkevesebbet keresni, mégis több száz jelentkezés érkezett rájuk
A lakhatás a hallgatók és pályakezdők egyik legnagyobb kiadása. Megírtuk, hogy akár több százezer forintos különbség is lehet az egyes lehetőségek között. Az albérlet továbbra is a legdrágább megoldás: Budapesten 2025 nyarán az átlagos bérleti díj már elérte a 270 ezer forintot, de kerülettől függően ez akár 370 ezer forintig is felmehet, míg az olcsóbb városrészekben 160 ezer forint körül alakul. Vidéken sem sokkal kedvezőbb a helyzet: Debrecenben közel 250 ezer forint az átlag, Győrben és Székesfehérváron 200 ezer fölött járnak az árak, míg Szegeden és Pécsett 165-185 ezer forint körül alakulnak.
Sokan próbálnak spórolni azzal, hogy nem teljes lakást, hanem csak egy szobát bérelnek, ez azonban még így is jelentős kiadás. Budapesten egy szoba átlagosan 110 ezer forintba kerül havonta, de a külső kerületekben is ritkán megy 75-80 ezer forint alá. Vidéki egyetemvárosokban valamivel alacsonyabbak az árak, de így is 60–75 ezer forintos havi költséggel kell számolni.
Ezzel szemben a kollégium továbbra is a legolcsóbb lakhatási forma: a havi díjak általában 9 és 22 ezer forint között mozognak, ami töredéke egy albérlet árának. A férőhelyek azonban korlátozottak, és sok helyen szociális alapon dől el a bekerülés, így sok hallgató végül mégis az albérletpiacon köt ki. Alternatívát jelenthetnek a magánkollégiumok, amelyek modernebb körülményeket kínálnak, de jóval drágábbak: Budapesten akár 70-120 ezer forintot is elkérhetnek egy férőhelyért havonta.
Többször foglalkoztunk a kollégiumi férőhelyek hiányával is:
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és az Eurostudent felmérései szerint a hallgatók jelentős része már tanulmányai alatt is dolgozik. Sokan heti 20-30 órát vállalnak, és nemcsak tapasztalatszerzés miatt, hanem azért, mert rászorulnak. A munkavállalás sok esetben a lakhatás és az alapvető megélhetési költségek fedezésének feltétele. Nemrég írtunk arról, hogy vannak olyan nappali szakos hallgatók, akik akár heti 40 órát is bevállalnak a tanulmányaik mellett.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) nemrég közzétette átfogó, háromkötetes javaslatcsomagját, melynek célja, hogy hiteles képet adjon a hazai felsőoktatás jelenlegi helyzetéről, és megoldási irányokat vázoljon fel a jövőre nézve.
Július 2-ára tüntetést szerveztek a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói, akik szerint a tavalyi demonstráció óta sem oldódtak meg a vizsgaközponttal, a számonkéréssel és az egyetemi kommunikációval kapcsolatos problémák. Az egyetem ezzel szemben azt közölte, hogy a korábban felmerült problémákat már rendezték, az egyeztetések eredményesek voltak, ezért a demonstrációt végül lefújták.
A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.
Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.
Legfeljebb június 11-ig tartó tanévet a középiskolákban, több felkészülési időt a technikumi végzősöknek és nagyobb intézményi autonómiát is javasolt a Tanítanék Mozgalom 2026/2027-es szakképzési tanév rendje társadalmi egyeztetésén.
A kormány kijelölte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok új állami alapítói joggyakorlóit. Az oktatási és gyermekügyi miniszter, Lannert Judit a Közép-európai Oktatási Alapítvány felett gyakorolhatja az alapítói jogokat. Az MCC Ruff Bálinthoz került.
A balatoni strandbelépők ára idén is emelkedett, de továbbra sem kell mindenhol fizetni a fürdőzésért. A Balaton körül 2026-ban is több mint 40 ingyenesen látogatható szabadstrand várja a nyaralókat, főként a déli parton.
Már meg is jelent a Magyar Közlönyben. Meghosszabbította a kormány a szabad felhasználású diákhitelekre vonatkozó kamatstopot: a kedden hatályba lépett rendelet értelmében a kedvezmény 2026. december 31-ig marad érvényben.
Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.
