Ezeken a szakokon lehet a legnagyobb versenyre számítani a 2026-os felsőoktatási felvételin
Mutatjuk, hogy tavaly mely képzések vonzották a legtöbb jelentkezőt.
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
Nem feltétlenül minden felvételiző hajt az államilag támogatott férőhelyekre. Ennek egyik oka, hogy így nem kell vállalniuk az állami ösztöndíjhoz kapcsolódó hazai munkavállalási kötelezettséget. Ugyanakkor a tandíjak egyes képzéseken már olyan magasra emelkedtek, hogy komoly döntést jelent, vállalják-e saját zsebből a tanulmányaik finanszírozását.
A 2026-os legdrágább alapszakos képzés idén is a repülőmérnöki, amelynek önköltsége félévente 4 700 000 forint. Ez messze a legmagasabb tandíj az országban.
A második helyen az állatorvosi képzés található, ahol a hallgatóknak félévente 1 450 000 forintot kell fizetniük. Nem sokkal marad el ettől az általános orvosi képzés, amelynek tandíja 1 350 000 forint félévente.
A 2026-os felvételi egyik érdekessége, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem több olyan új angol nyelvű mesterképzést is meghirdetett, amelyek az előző évben még nem szerepeltek a kínálatban – és tandíjuk is magasabb az átlagosnál.
Ilyen például:
Mesterséges intelligencia az üzletben
Egészség-gazdaságtani értékelés
Digitális innováció
Fenntarthatósági menedzsment és vállalkozás
Haladó ellátásilánc-menedzsment
Szellemi tulajdon menedzsmentje
Klímapolitika és regionális fejlesztés
Ezeknek a képzéseknek a tandíja 1 350 000 forint félévente, ami megegyezik az általános orvosi képzés költségével. Ugyanakkor a hallgatók számára némi könnyebbséget jelenthet, hogy ezek a programok mindössze két félévesek, így a teljes képzés költsége rövidebb idő alatt merül fel.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a képzések többsége ösztöndíjas formában is elérhető. A Corvinus Egyetem esetében - az országban egyedülállóan - az ingyenes férőhelyek számáról az intézmény és a fenntartó alapítvány saját hatáskörben dönt, és ezeket a helyeket nem állami, hanem alapítványi forrásból finanszírozzák.
Felsőoktatási felvételi: ilyen minimumponthatárokat húztak a legnépszerűbb alapszakon
A kreatív és művészeti képzések tandíja az elmúlt években jellemzően 800–900 ezer forint között mozgott félévente. Az idei felvételi azonban ezen a területen is fordulópontot hozott: van olyan szak, ahol a tandíj már meghaladja az egymillió forintos lélektani határt.
Ilyen a Budapesti Metropolitan Egyetem animáció alapképzése. A hat féléves program önköltséges formában félévente 1 050 000 forintba kerül, magyar és angol nyelven egyaránt. Ez pedig emelkedést jelent a tavalyi árhoz képest, amikor még 942 ezer forintot kellett fizetni egy szemeszterért.
A legdrágább képzések listáján szerepelnek az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola programjai is. Bár itt a tandíjak tavaly óta nem változtak, több alapképzés költsége is 1 millió forint félévente. Ide tartozik például:
a gazdálkodási és menedzsment (7 félév),
a kereskedelem és marketing (7 félév),
a nemzetközi gazdálkodás (8 félév),
valamint a pszichológia (6 félév).
Az intézmény egyetlen mesterképzése, a három féléves stratégiai nemzetközi menedzsment program még ennél is magasabb tandíjjal működik: félévente 1 900 000 forintba kerül.
Mutatjuk, hogy tavaly mely képzések vonzották a legtöbb jelentkezőt.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.