Felsőoktatási felvételi: ilyen minimumponthatárokat húztak a legnépszerűbb alapszakon
Van olyan egyetem, ahol már 150 pont is elegendő a bekerüléshez, máshol viszont legalább 400 pontra van szükség a gazdálkodási és menedzsment képzésen.
Mutatjuk, hogy tavaly mely képzések vonzották a legtöbb jelentkezőt.
Hamarosan megjelenhetnek a 2026-os felsőoktatási felvételi jelentkezési statisztikái. Addig is összegyűjtöttük, hogy az előző évben mely szakokra jelentkeztek a legtöbben – ezek alapján idén is komoly versenyre lehet számítani.
Fontos dátum: ekkor kezdődik a felvételi ügyintézés
2025-ben közel 130 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, és a jelentkezők száma évről évre növekszik, így a felvételizőknek idén sem lesz könnyű dolguk.
A jelentkezők száma alapján a következő szakok voltak a legnépszerűbbek:
Gazdálkodási és menedzsment – 18 885 jelentkező
Kereskedelem és marketing – 10 960
Pszichológia – 8 912
Nemzetközi gazdálkodás – 8 358
Mérnökinformatika – 8 259
Ápolás és betegellátás – 7 937
Általános orvos – 7 704
Osztatlan tanári képzés – 7 076
Jogász – 6 853
Pénzügy és számvitel – 6 850
Felvételi 2026: mi következik a jelentkezés után?
Az, hogy egy adott szakra hányan jelentkeznek, azért is fontos, mert hatással lehet a ponthatárok alakulására. A felvételi tájékoztató szerint a ponthatárok meghatározásakor több szempontot is figyelembe vesznek:
a jelentkezők felvételi összpontszáma alapján kialakított egységes rangsorolást,
az intézmények képzési kapacitását,
az intézményenként (képzési területenként) meghirdetett maximális hallgatói létszámot,
az intézmények által meghatározott minimális pontszámot (ha van ilyen),
valamint a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendeletben rögzített egyéb szempontokat.
Hogy 2026-ban mely szakok, karok és egyetemek bizonyulnak a legnépszerűbbnek, egyelőre még nem ismert. A statisztikákat várhatóan a jelentkezések feldolgozását követően, még az ügyintézési időszak kezdete előtt teszi közzé a Felvi.
Van olyan egyetem, ahol már 150 pont is elegendő a bekerüléshez, máshol viszont legalább 400 pontra van szükség a gazdálkodási és menedzsment képzésen.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.