Felsőoktatási felvételi: ilyen minimumponthatárokat húztak a legnépszerűbb alapszakon
Van olyan egyetem, ahol már 150 pont is elegendő a bekerüléshez, máshol viszont legalább 400 pontra van szükség a gazdálkodási és menedzsment képzésen.
Mutatjuk, hogy tavaly mely képzések vonzották a legtöbb jelentkezőt.
Hamarosan megjelenhetnek a 2026-os felsőoktatási felvételi jelentkezési statisztikái. Addig is összegyűjtöttük, hogy az előző évben mely szakokra jelentkeztek a legtöbben – ezek alapján idén is komoly versenyre lehet számítani.
Fontos dátum: ekkor kezdődik a felvételi ügyintézés
2025-ben közel 130 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, és a jelentkezők száma évről évre növekszik, így a felvételizőknek idén sem lesz könnyű dolguk.
A jelentkezők száma alapján a következő szakok voltak a legnépszerűbbek:
Gazdálkodási és menedzsment – 18 885 jelentkező
Kereskedelem és marketing – 10 960
Pszichológia – 8 912
Nemzetközi gazdálkodás – 8 358
Mérnökinformatika – 8 259
Ápolás és betegellátás – 7 937
Általános orvos – 7 704
Osztatlan tanári képzés – 7 076
Jogász – 6 853
Pénzügy és számvitel – 6 850
Felvételi 2026: mi következik a jelentkezés után?
Az, hogy egy adott szakra hányan jelentkeznek, azért is fontos, mert hatással lehet a ponthatárok alakulására. A felvételi tájékoztató szerint a ponthatárok meghatározásakor több szempontot is figyelembe vesznek:
a jelentkezők felvételi összpontszáma alapján kialakított egységes rangsorolást,
az intézmények képzési kapacitását,
az intézményenként (képzési területenként) meghirdetett maximális hallgatói létszámot,
az intézmények által meghatározott minimális pontszámot (ha van ilyen),
valamint a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendeletben rögzített egyéb szempontokat.
Hogy 2026-ban mely szakok, karok és egyetemek bizonyulnak a legnépszerűbbnek, egyelőre még nem ismert. A statisztikákat várhatóan a jelentkezések feldolgozását követően, még az ügyintézési időszak kezdete előtt teszi közzé a Felvi.
Van olyan egyetem, ahol már 150 pont is elegendő a bekerüléshez, máshol viszont legalább 400 pontra van szükség a gazdálkodási és menedzsment képzésen.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.