Felsőoktatási felvételi: ilyen minimumponthatárokat húztak a legnépszerűbb alapszakon
Van olyan egyetem, ahol már 150 pont is elegendő a bekerüléshez, máshol viszont legalább 400 pontra van szükség a gazdálkodási és menedzsment képzésen.
Mutatjuk, hogy tavaly mely képzések vonzották a legtöbb jelentkezőt.
Hamarosan megjelenhetnek a 2026-os felsőoktatási felvételi jelentkezési statisztikái. Addig is összegyűjtöttük, hogy az előző évben mely szakokra jelentkeztek a legtöbben – ezek alapján idén is komoly versenyre lehet számítani.
Fontos dátum: ekkor kezdődik a felvételi ügyintézés
2025-ben közel 130 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, és a jelentkezők száma évről évre növekszik, így a felvételizőknek idén sem lesz könnyű dolguk.
A jelentkezők száma alapján a következő szakok voltak a legnépszerűbbek:
Gazdálkodási és menedzsment – 18 885 jelentkező
Kereskedelem és marketing – 10 960
Pszichológia – 8 912
Nemzetközi gazdálkodás – 8 358
Mérnökinformatika – 8 259
Ápolás és betegellátás – 7 937
Általános orvos – 7 704
Osztatlan tanári képzés – 7 076
Jogász – 6 853
Pénzügy és számvitel – 6 850
Felvételi 2026: mi következik a jelentkezés után?
Az, hogy egy adott szakra hányan jelentkeznek, azért is fontos, mert hatással lehet a ponthatárok alakulására. A felvételi tájékoztató szerint a ponthatárok meghatározásakor több szempontot is figyelembe vesznek:
a jelentkezők felvételi összpontszáma alapján kialakított egységes rangsorolást,
az intézmények képzési kapacitását,
az intézményenként (képzési területenként) meghirdetett maximális hallgatói létszámot,
az intézmények által meghatározott minimális pontszámot (ha van ilyen),
valamint a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendeletben rögzített egyéb szempontokat.
Hogy 2026-ban mely szakok, karok és egyetemek bizonyulnak a legnépszerűbbnek, egyelőre még nem ismert. A statisztikákat várhatóan a jelentkezések feldolgozását követően, még az ügyintézési időszak kezdete előtt teszi közzé a Felvi.
Van olyan egyetem, ahol már 150 pont is elegendő a bekerüléshez, máshol viszont legalább 400 pontra van szükség a gazdálkodási és menedzsment képzésen.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
Azok a köznevelésben dolgozók, akik a státusztörvény miatt estek el a jubileumi jutalmuktól, már csak korlátozott ideig érvényesíthetik követelésüket bírósági úton. A Pedagógusok Szakszervezete arra figyelmeztet, hogy az elmaradt jubileumi jutalommal kapcsolatos igények 2027. január 1-jén elévülnek.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Elkezdődött a nyári szünet, ezzel együtt pedig az első komoly nyári hőhullám is megérkezett. A rendkívüli meleg miatt szombattól kedd éjfélig hőségriadó van érvényben, ami leginkább a kisgyerekek egészségét veszélyeztetheti.
Lemondott a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumi elnöki tisztségéről Orbán Balázs. A döntést az intézményt érintő alaptörvény- és törvénymódosítások körül kialakult helyzettel magyarázta.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása.