A jelentkezési határidő lezárultával új szakaszba lép a felsőoktatási felvételi: hamarosan elindul az ügyintézés időszaka, amely során a jelentkezők nyomon követhetik és módosíthatják adataikat az online felületen.
A jelentkezési időszak lezárása után a felvételi eljárás következő lépése az adatok feldolgozása, valamint a központi nyilvántartás kialakítása az Oktatási Hivatal és a felsőoktatási intézmények rendszerében. Ez a folyamat teremti meg az alapját a pontszámításnak és a későbbi besorolási döntéseknek - írja a Felvi.
A felvételi menetrend szerint legkésőbb március 30-tól válnak elérhetővé az ügyintézési funkciók az E-felvételi rendszerében.
Ettől az időponttól a jelentkezők több fontos műveletet is elvégezhetnek:
módosíthatják személyes adataikat,
egy alkalommal megváltoztathatják a jelentkezési sorrendet,
feltölthetik a szükséges dokumentumokat,
illetve – ha erre felszólítást kapnak – pótolhatják a hiányzó iratokat.
A tavaszi hónapokban az E-felvételi felülete kulcsszerepet fog kapni, ugyanis itt követhetők nyomon a rögzített adatok, ellenőrizhetők a feltöltött dokumentumok, valamint itt jelennek meg a vizsgaeredmények és a számított felvételi pontok is. A folyamat végén ugyanitt lesz elérhető a besorolási döntésről szóló hivatalos határozat.
Márciusban pedig még egy fontos határidőre érdemes figyelni
Március 2-án éjfélig kell befizetni a kiegészítő eljárási díjat azoknak a felvételizőknek, akik a három díjmentes jelentkezési helyen túl további képzéseket is megjelöltek. A befizetés elmulasztása az érintett jelentkezések érvénytelenségét eredményezheti, ezért érdemes időben ellenőrizni a teendőket az online felületen.
Február 15-én zárul le a 2026-os általános felvételi eljárás jelentkezési időszaka. Eddig dönthetik el a felvételizők, mely egyetemekre és milyen szakokra nyújtják be jelentkezésüket. A felsőoktatási felvételi folyamata azonban még korántsem ért véget: a ponthatárokat várhatóan 2026. július 21-én hirdetik ki, addig pedig több fontos határidő és teendő vár a jelentkezőkre.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
