Az ELTE a 2026/2027-es tanévtől egységes, kötelező képzéssel készíti fel minden hallgatóját a mesterséges intelligencia felelős, tudatos és szabályos használatára.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen nemrég életbe lépett a Hallgatói MI Kódex, amely minden egyetemistának engedélyezi az MI-eszközök használatát, de hangsúlyozza, hogy azok csupán kiegészítő szerepet tölthetnek be: nem válthatják ki az emberi kreativitást, döntést és kritikus gondolkodást – írja az egyetem. A jogszerű, dokumentált MI-használat nem járhat hátránnyal a hallgatók számára, ugyanakkor komoly következményei lesznek az etikai vagy szabályozási vétségeknek.
Jövő decemberig kötelező lesz bevezetni a mesterséges intelligencia oktatását az iskolákban
Az útmutató szerint az MI segíthet a szakirodalom feldolgozásában, a projektötletek kialakításában, a nyelvi szerkesztésben vagy akár az írói blokk leküzdésében is – de mindvégig meg kell maradnia az emberi kontrollnak. A hallgatók feladata, hogy felismerjék a rendszer hibáit, torzításait és kritikusan értékeljék az általuk generált tartalmat.
A kódex három fő etikai pillére:
Tiltott felhasználásnak minősül többek között az MI által generált tartalom forrásmegjelölés nélküli átvétele – ez plágiumnak számít –, valamint a vizsgákon vagy zárthelyiken való MI-használat.
Az ELTE kilenc kara 2025 végéig dolgozza ki a saját szakterületi szabályait, amelyeket 2026. január 31-ig tesznek közzé. Ezek ettől az időponttól minden hallgatóra nézve kötelezőek lesznek.
A 2026/2027-es tanév első félévétől az ELTE kötelező képzést indít minden hallgató számára, amely az MI működésének, képességeinek és korlátainak megismertetésén, a szabályos és tudatos alkalmazáson, valamint az egyetemi szabályok átadásán alapul.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
