Hallgatói MI Kódexet vezet be az ELTE: érkezik az egységes szabályozás

Az ELTE a 2026/2027-es tanévtől egységes, kötelező képzéssel készíti fel minden hallgatóját a mesterséges intelligencia felelős, tudatos és szabályos használatára.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen nemrég életbe lépett a Hallgatói MI Kódex, amely minden egyetemistának engedélyezi az MI-eszközök használatát, de hangsúlyozza, hogy azok csupán kiegészítő szerepet tölthetnek be: nem válthatják ki az emberi kreativitást, döntést és kritikus gondolkodást – írja az egyetem. A jogszerű, dokumentált MI-használat nem járhat hátránnyal a hallgatók számára, ugyanakkor komoly következményei lesznek az etikai vagy szabályozási vétségeknek.

Jövő decemberig kötelező lesz bevezetni a mesterséges intelligencia oktatását az iskolákban

Az útmutató szerint az MI segíthet a szakirodalom feldolgozásában, a projektötletek kialakításában, a nyelvi szerkesztésben vagy akár az írói blokk leküzdésében is – de mindvégig meg kell maradnia az emberi kontrollnak. A hallgatók feladata, hogy felismerjék a rendszer hibáit, torzításait és kritikusan értékeljék az általuk generált tartalmat.

A kódex három fő etikai pillére:

  1. Átláthatóság: minden MI-használatot dokumentálni kell;
  2. Emberi felelősség: a hallgató köteles ellenőrizni és értékelni a rendszer eredményeit;
  3. Adatbiztonság: tilos bizalmas vagy nem publikált kutatási adatokat az MI-be feltölteni.

Tiltott felhasználásnak minősül többek között az MI által generált tartalom forrásmegjelölés nélküli átvétele – ez plágiumnak számít –, valamint a vizsgákon vagy zárthelyiken való MI-használat.

Az ELTE kilenc kara 2025 végéig dolgozza ki a saját szakterületi szabályait, amelyeket 2026. január 31-ig tesznek közzé. Ezek ettől az időponttól minden hallgatóra nézve kötelezőek lesznek.

A 2026/2027-es tanév első félévétől az ELTE kötelező képzést indít minden hallgató számára, amely az MI működésének, képességeinek és korlátainak megismertetésén, a szabályos és tudatos alkalmazáson, valamint az egyetemi szabályok átadásán alapul.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.