Hallgatói MI Kódexet vezet be az ELTE: érkezik az egységes szabályozás

Az ELTE a 2026/2027-es tanévtől egységes, kötelező képzéssel készíti fel minden hallgatóját a mesterséges intelligencia felelős, tudatos és szabályos használatára.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen nemrég életbe lépett a Hallgatói MI Kódex, amely minden egyetemistának engedélyezi az MI-eszközök használatát, de hangsúlyozza, hogy azok csupán kiegészítő szerepet tölthetnek be: nem válthatják ki az emberi kreativitást, döntést és kritikus gondolkodást – írja az egyetem. A jogszerű, dokumentált MI-használat nem járhat hátránnyal a hallgatók számára, ugyanakkor komoly következményei lesznek az etikai vagy szabályozási vétségeknek.

Jövő decemberig kötelező lesz bevezetni a mesterséges intelligencia oktatását az iskolákban

Az útmutató szerint az MI segíthet a szakirodalom feldolgozásában, a projektötletek kialakításában, a nyelvi szerkesztésben vagy akár az írói blokk leküzdésében is – de mindvégig meg kell maradnia az emberi kontrollnak. A hallgatók feladata, hogy felismerjék a rendszer hibáit, torzításait és kritikusan értékeljék az általuk generált tartalmat.

A kódex három fő etikai pillére:

  1. Átláthatóság: minden MI-használatot dokumentálni kell;
  2. Emberi felelősség: a hallgató köteles ellenőrizni és értékelni a rendszer eredményeit;
  3. Adatbiztonság: tilos bizalmas vagy nem publikált kutatási adatokat az MI-be feltölteni.

Tiltott felhasználásnak minősül többek között az MI által generált tartalom forrásmegjelölés nélküli átvétele – ez plágiumnak számít –, valamint a vizsgákon vagy zárthelyiken való MI-használat.

Az ELTE kilenc kara 2025 végéig dolgozza ki a saját szakterületi szabályait, amelyeket 2026. január 31-ig tesznek közzé. Ezek ettől az időponttól minden hallgatóra nézve kötelezőek lesznek.

A 2026/2027-es tanév első félévétől az ELTE kötelező képzést indít minden hallgató számára, amely az MI működésének, képességeinek és korlátainak megismertetésén, a szabályos és tudatos alkalmazáson, valamint az egyetemi szabályok átadásán alapul.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.