Tavasszal jöhet a kötelező AI-oktatás a szakképzésben is

A kormány célként tűzte ki, hogy a 2025/2026-os tavaszi félévben már minden szakképző iskolában a mindennapi oktatási program része legyen a mesterséges intelligencia.

  • Eduline/MTI

Az MTI közlése szerint Hankó Balázs a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Trefort Ágoston Két Tanítási Nyelvű Technikumában tett látogatása során arról nyilatkozott, hogy:

"novemberben mintegy száz oktatót képeztek ki a képzésre, és még idén ősszel 1700 diák fog a mesterséges intelligencia alapjaival megismerkedni."

Számos iskolában a digitalizáció még mindig a Power Point-bemutatókban merül ki

Ezt a miniszter azzal indokolta, hogy a gyakorlati igény ma már a szakmák világában is a mesterséges intelligencia ismeretét követeli meg. Ezért is tűzték ki célul, hogy a diákok megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek a mesterséges intelligencia alkalmazása kapcsán.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István