Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
„Nem értékteleníti el a tudást, hanem hatalmas távlatokat nyit a pedagógus és a diák számára” – így jellemzi a mesterséges intelligencia szerepét Merényi Ádám, a Microsoft Magyarország Oktatási Üzletágának vezetője. A jövő iskoláiban majd beszélgethetünk a tankönyvekkel és a tanároknak avatárjai lesznek.
A HVG mesterséges intelligenciával foglalkozó kiadványában megjelent interjú körbejárja hogyan használható a mesterséges intelligencia a magyar közoktatásban, és milyen hatással lehet a tanárok és diákok mindennapjaira.
Merényi Ádám szerint a MI nem csupán a generatív nyelvi modellekre korlátozódik.
Segíthet a tanároknak a dolgozatok összeállításában és kiértékelésében, a diákok fejlődésének mérésében, vagy személyre szabott tananyag készítésében. A tanulók számára pedig gyorsan hozzáférhető információt ad, amelyhez korábban hosszas utánolvasás kellett volna.
Egy friss cseh felmérés szerint a diákok több mint fele használja már a MI-t a tanuláshoz, és minél idősebbek, annál gyakrabban élnek a lehetőséggel. A diákok kétharmada nem látja helyettesíthetőnek a tanárt, ami fontos dinamikát jelent a diák-tanár-MI háromszögben.

A tanároknak nyitottnak és bátornak kell lenniük
„Nem szabad azt gondolni, hogy már túl öregek hozzá, vagy nincs rá idejük. Érdemes a diákokkal együtt felfedezni a lehetőségeket” – fejtette ki Merényi. Fontos az is, hogy a pedagógusok tudják, miként beszélgessenek a tanítványokkal a technológia korlátairól és etikai kérdéseiről.
A szakértő hangsúlyozta, hogy a tanári tekintélyt nem gyengíti a MI. „A pedagógus feladata a tanulók érdeklődésének felkeltése, eligazításuk, etikai irányelvekkel való ellátása, mentor- és coach-szerepük gyakorlása."
A közoktatásban jelenleg tiltják az iskolai mobilhasználatot, ami részben hátráltathatja a MI terjedését. „De ha a pedagógus felkészült, és tudja integrálni a technológiát az órákba, a rendelkezésre álló eszközök – laptopok és tabletek – nagy lehetőséget teremtenek a tanórán kívüli tanulás támogatására” – mondja Merényi.
Hogy néz ki a jövő iskolája?
Merényi szerint a közoktatásban a változások gyorsabban következhetnek be, mint gondolnánk: „Nem 10–20 év, hanem már 1–2 év múlva várhatók komoly változások. Beszélgethetünk a tankönyvekkel, a tanároknak avatárjai lesznek, a személyre szabott tömeggyártás, az automatizált adminisztráció és az egyetemi kutatások támogatása révén több idő marad a diákokra.”
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.