A gyerekek világa ma sokkal összetettebb, mint akár egy évtizede volt. Folyamatos információáradat, közösségi média, képernyőidő, versengés – mindezek a tényezők állandó stresszforrást jelentenek. Bojti Andrea gyermekpszichológus szerint a legfontosabb feladat az, hogy a gyerekeket nem megóvni, hanem megerősíteni kell.
„A szülők sokszor azt hiszik, hogy azzal segítenek, ha megóvják a gyerekeket minden nehézségtől. De a való életben a megküzdési stratégiák hiánya vezet a legnagyobb problémákhoz. A gyerekeknek meg kell tanulniuk, hogyan kezeljék a stresszt, hogyan birkózzanak meg a csalódással.” – mondta a pszichológus a Pénzcentrumnak adott interjúban.
A gyerek nem a felnőtt barátja – de nem is zárható ki a felnőtt világából
Bojti szerint a szülők sokszor túlzottan bevonják a gyereket a saját problémáikba – politikai vitákba, anyagi gondokba, párkapcsolati feszültségekbe –, ami komoly terhet ró rájuk.
A szülő ne a gyerekkel beszélje meg a saját szorongását. Nem kell elrejteni előlük mindent, de az arány a lényeg. A gyerek partner lehet, de nem tanácsadó
– mondta a pszichológus.
A pszichológus szerint a bizalom alapvető, de az életkornak megfelelő kommunikáció kulcsfontosságú. Ha a gyerek kérdez, válaszolni kell, de nem kell minden részletet megosztani.
A pszichológus szerint a legrosszabb, amit egy szülő tehet, az az, ha eljátssza hogy magabiztos, miközben belül bizonytalan. Nem baj, ha a gyerek látja, hogy a szülő is elbizonytalanodik. Sokkal hitelesebb, ha kimondjuk: "Ezt én sem tudom, de utánanézhetünk együtt."
Iskolapszichológusok: mindenhol ott vannak, de sehol sincsenek
Hiába van elvileg minden iskolának pszichológusa, a valóságban sok intézményben csak utazó szakemberek dolgoznak, akik hetente egyszer, néhány órára tudnak megjelenni.„A legtöbb pszichológus nem megelőzni, hanem ‘tüzet oltani’ jár az iskolákba. Krízishelyzetekre van kapacitás, de a szexuális edukációra, drogprevencióra vagy érzelmi nevelésre már nem jut idő" - fejti ki Bojti.A szakember szerint a megelőzés hosszú távon sokkal eredményesebb lenne, de ehhez több forrásra és időre van szükség.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
