Öt- és kétéves “óvodai nevelő” képzést szeretne indítani a kormány a technikumokban és a szakképző iskolákban.
Óvodai nevelőnek a szakképző iskolákban, valamint az érettségit is adó technikumokban ötéves képzés keretében lehet majd tanulni, de kétéves oktatásra is jelentkezhetnek, akik csak a szakmai vizsgára szeretnének felkészülni – derült ki egy, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) által közzétett tervezetből, amit a Népszava vett észre.
A tervezetet június 16-án, pénteken töltötték fel a kormany.hu-ra és június 24-ig adtak időt társadalmi egyeztetésre.
"Az 1960-as, 1970-es években volt olyan, hogy középfokú végzettséggel is lehetett óvónőként dolgozni. Nagyon úgy tűnik, hogy most ebbe az irányba megyünk vissza"
– mondta Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a lapnak, aki szerint még nem tudni, hogy az óvodai nevelők pontosan milyen képzést kapnak majd és milyen feladatokat láthatnak el az intézményekben, de az egyértelmű, hogy a kormány a pedagógushiányra próbál félmegoldásokat találni, ez alól pedig nem kivétel az óvodai nevelés sem. Az óvodapedagógusok helyzetéről ebben a cikkünkben olvashattok.
2020-ban szintén egy rendeletmódosítással intézték el, hogy az óvodákban csak reggel nyolctól délig legyen szükséges képzett óvodapedagógus jelenléte, a kora reggeli és a délutáni órákban – amennyiben nincs fejlesztő vagy iskola-előkészítő foglalkozás – az is elég, ha a nevelő-oktató munkát segítők, mint például a dajkák, pedagógiai asszisztensek ott vannak.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
