LMP: 24 órára emelné az óvodai gyógypedagógusok munkaóráját egy fideszes képviselő

A státusztörvény szerint az integráló iskolákban és óvodákban dolgozó gyógypedagógusoknak heti húsz órát kell tanítással tölteniük, de Dunai Mónika fideszes képviselő 24 órára növelné ezt a számot az óvónőknél az LMP szerint.

  • Tornyos Kata

Pénteken vitáztak az országgyűlési képviselők a státusztörvényről, ezt követően érdekes pontokat tartalmazó módosítási javaslat jelent meg a parlament oldalán, például a (6), a  (4) és (5) bekezdés szerinti egy órára járó óradíj megállapításához a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló havi illetményét a) pedagógus esetén az általa betöltött munkakörre az 1. mellékletben meghatározott [legalacsonyabb] óraszám, többes munkakör betöltése esetén a munkakörökhöz tartozó óraszámok átlaga, 4,33-mal történő szorzataként kell meghatározni. A PDSZ szerint azonban, ha így történik, és a Pedagógus I. fokozathoz tartozó legalacsonyabb illetménnyel, vagyis 410 ezer forinttal számolnak, az 42 607 200 forintos óradíjat ad ki.

Másik változás, hogy az indítványban Dunai Mónika fideszes képviselő javaslatára 24 órában határoznák meg a pedagógusok kötelező heti óraszámát a jelenlegi 22-26 óra helyett. Jelenleg a státusztörvény szerint az integráló iskolákban és óvodákban dolgozó gyógypedagógusoknak heti húsz órát kell tanítással tölteniük. Dunai Mónika azonban egy olyan módosító javaslatot is benyújtott, amely ezt a számot az óvodai gyógypedagógusok esetében huszonnégyre emelné

Az LMP változtatást kezdeményez az új pedagóguséletpályáról szóló törvényjavaslaton: egy a pályán harminc éve dolgozó óvodai és iskolai fejlesztő pedagógus javaslatára meghagynák az óraszámot húszban – olvasható az MTI-n. A kormány kötelessége is az lenne, hogy meghallgassa a szakmában dolgozók véleményét - mondta Hohn Krisztina, a párt népjóléti és családügyi szakszóvivője, aki szerint ugyanis egy kormánypárti módosító javaslat még szigorítana is az előterjesztésen. Hozzátette, hogy semmivel sincs kevesebb munka egy óvodás, fejlesztésre szoruló gyerekkel, mint egy iskolással, így számára érthetetlen a megkülönböztetés.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.