A státusztörvény szerint az integráló iskolákban és óvodákban dolgozó gyógypedagógusoknak heti húsz órát kell tanítással tölteniük, de Dunai Mónika fideszes képviselő 24 órára növelné ezt a számot az óvónőknél az LMP szerint.
Pénteken vitáztak az országgyűlési képviselők a státusztörvényről, ezt követően érdekes pontokat tartalmazó módosítási javaslat jelent meg a parlament oldalán, például a (6), a (4) és (5) bekezdés szerinti egy órára járó óradíj megállapításához a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló havi illetményét a) pedagógus esetén az általa betöltött munkakörre az 1. mellékletben meghatározott [legalacsonyabb] óraszám, többes munkakör betöltése esetén a munkakörökhöz tartozó óraszámok átlaga, 4,33-mal történő szorzataként kell meghatározni. A PDSZ szerint azonban, ha így történik, és a Pedagógus I. fokozathoz tartozó legalacsonyabb illetménnyel, vagyis 410 ezer forinttal számolnak, az 42 607 200 forintos óradíjat ad ki.
Másik változás, hogy az indítványban Dunai Mónika fideszes képviselő javaslatára 24 órában határoznák meg a pedagógusok kötelező heti óraszámát a jelenlegi 22-26 óra helyett. Jelenleg a státusztörvény szerint az integráló iskolákban és óvodákban dolgozó gyógypedagógusoknak heti húsz órát kell tanítással tölteniük. Dunai Mónika azonban egy olyan módosító javaslatot is benyújtott, amely ezt a számot az óvodai gyógypedagógusok esetében huszonnégyre emelné
Az LMP változtatást kezdeményez az új pedagóguséletpályáról szóló törvényjavaslaton: egy a pályán harminc éve dolgozó óvodai és iskolai fejlesztő pedagógus javaslatára meghagynák az óraszámot húszban – olvasható az MTI-n. A kormány kötelessége is az lenne, hogy meghallgassa a szakmában dolgozók véleményét - mondta Hohn Krisztina, a párt népjóléti és családügyi szakszóvivője, aki szerint ugyanis egy kormánypárti módosító javaslat még szigorítana is az előterjesztésen. Hozzátette, hogy semmivel sincs kevesebb munka egy óvodás, fejlesztésre szoruló gyerekkel, mint egy iskolással, így számára érthetetlen a megkülönböztetés.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
