Felsőoktatási dolgozók: Az óvodapedagógus-képzés színvonalának csökkentése nem oldja meg az ágazat problémáit

„Elutasítunk minden olyan kezdeményezést, mely az óvodai nevelő képzés színvonalának csökkenését eredményezi, az egyre nagyobb kihívások elé állított pedagógusképzés vonatkozásában” – fogalmaznak.

  • Eduline/MTI

Az utóbbi időben kijött felsőoktatási módosítási tervezetek közül a legmegdöbbentőbb az óvodai szakemberek képzését módosító rendelet a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének reakciója szerint. Vagyis hogy a kormány az óvodai nevelői képesítésnél a Magyar Képesítési Keretrendszer 6. szintje mellett, az 5. szinten megszerzett képesítést is legitimálja („óvodai nevelő" elnevezéssel).

„Úgy gondoljuk, hogy ez a hazai óvodapedagógus-képzésben elért BA szintű képzés elsorvadásához vezet” – fogalmaznak.

Kiemelik, hogy a leendő középfokú képzés a szakképzési ágazati irányításhoz tartozna és nem a köznevelési intézményekért is felelős Belügyminisztériumhoz. A két szint mellett kétféle irányítást is tartalmaz a felvázolt terv. A kormányzat megoldást próbál adni a köznevelési intézmények mellett az óvodákban is mutatkozó nagyfokú pedagógushiányra. Erre a helyzetre egy átfogó, megnyugtató megoldást kell találni. Az óvodapedagógus-képzés színvonalának csökkentése nem eredményezi az ágazat problémáinak megoldását, hanem még tovább súlyosbítja az eddigi helyzetet – állapítják meg ugyanakkor.

A kormányzat elképzelése az Európában jellemző óvodai nevelők képzésétől is eltérne, mert Európában a Képesítési Keretrendszer 6. szintjén képeznek óvodapedagógusokat – teszik hozzá. „Elutasítunk minden olyan kezdeményezést, mely az óvodai nevelő képzés színvonalának csökkenését eredményezi, az egyre nagyobb kihívások elé állított pedagógusképzés vonatkozásában” – hangsúlyozzák. Hozzátéve: felkérik a kormányt, hogy a módosításokat előzze meg szakmai és érdekvédelmi egyeztetés.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.