„Elutasítunk minden olyan kezdeményezést, mely az óvodai nevelő képzés színvonalának csökkenését eredményezi, az egyre nagyobb kihívások elé állított pedagógusképzés vonatkozásában” – fogalmaznak.
Az utóbbi időben kijött felsőoktatási módosítási tervezetek közül a legmegdöbbentőbb az óvodai szakemberek képzését módosító rendelet a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének reakciója szerint. Vagyis hogy a kormány az óvodai nevelői képesítésnél a Magyar Képesítési Keretrendszer 6. szintje mellett, az 5. szinten megszerzett képesítést is legitimálja („óvodai nevelő" elnevezéssel).
„Úgy gondoljuk, hogy ez a hazai óvodapedagógus-képzésben elért BA szintű képzés elsorvadásához vezet” – fogalmaznak.
Kiemelik, hogy a leendő középfokú képzés a szakképzési ágazati irányításhoz tartozna és nem a köznevelési intézményekért is felelős Belügyminisztériumhoz. A két szint mellett kétféle irányítást is tartalmaz a felvázolt terv. A kormányzat megoldást próbál adni a köznevelési intézmények mellett az óvodákban is mutatkozó nagyfokú pedagógushiányra. Erre a helyzetre egy átfogó, megnyugtató megoldást kell találni. Az óvodapedagógus-képzés színvonalának csökkentése nem eredményezi az ágazat problémáinak megoldását, hanem még tovább súlyosbítja az eddigi helyzetet – állapítják meg ugyanakkor.
A kormányzat elképzelése az Európában jellemző óvodai nevelők képzésétől is eltérne, mert Európában a Képesítési Keretrendszer 6. szintjén képeznek óvodapedagógusokat – teszik hozzá. „Elutasítunk minden olyan kezdeményezést, mely az óvodai nevelő képzés színvonalának csökkenését eredményezi, az egyre nagyobb kihívások elé állított pedagógusképzés vonatkozásában” – hangsúlyozzák. Hozzátéve: felkérik a kormányt, hogy a módosításokat előzze meg szakmai és érdekvédelmi egyeztetés.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
