Közös megegyezéssel próbálják megszüntetni a nyugdíjkorhatár előtt álló pedagógusok munkaviszonyát

Az utóbbi időben több jelzés is érkezett a Pedagógusok Szakszervezetének jogsegélyszolgálatához arról, hogy egyes intézményekben a nyugdíjkorhatárt elérő vagy azt hamarosan betöltő pedagógusok munkaviszonyát közös megegyezéssel próbálják megszüntetni.

A szakszervezet arról posztolt, hogy a pedagógusoknak érdemes körültekintőnek lenniük, mert ebben az esetben olyan jogosultságokról mondhatnak le, amelyek felmentés esetén járnának.

A pedagógusok új életpályájáról szóló törvény (PUÉTV) alapján ugyanis a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony felmentéssel is megszüntethető, ha az érintett pedagógus nyugdíjasnak minősül. A felmentés azért fontos, mert ebben az esetben felmentési idő jár, ami közös megegyezésnél nem automatikus.

A törvény azt is kimondja, hogy a jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni akkor is, ha a pedagógus kéri ezt, és igazolja, hogy legkésőbb a felmentési idő végéig teljesíti a nyugdíjhoz szükséges feltételeket.

A végkielégítésre ugyanakkor nem jogosult az a pedagógus, aki a jogviszony megszűnésének időpontjában már nyugdíjasnak minősül, illetve akkor sem jár ilyen juttatás, ha a felmentés a munkavállaló kérésére történik vagy nem megfelelő munkavégzés miatt kerül rá sor.

"A pályám során csak akkor volt szivacs vagy színes kréta a táblánál, ha vettem" – interjú egy nyugdíjas pedagógussal, aki visszajött tanítani

Veres Viktor

Egyre több nyugdíjas pedagógus tanít

A kérdés azért is különösen aktuális, mert az utóbbi években jelentősen nőtt a nyugdíjas pedagógusok száma az oktatásban. Becslések szerint mintegy tízezer nyugdíjas tanárt foglalkoztatnak jelenleg a közoktatásban és a szakképzésben – sokan főállásban vagy óraadóként dolgoznak a nyugdíjuk mellett.

A KSH adatai szerint a 2024/2025-ös tanévben 12 183-ra nőtt a 60 év feletti, főállásban tanító pedagógusok száma, ami több mint 21 százalékos emelkedést jelent egy év alatt. Különösen a 64 év felettiek száma ugrott meg: egy tanév alatt mintegy 32 százalékkal nőtt.

A jelenség hátterében az áll, hogy a kormány 2022-ben – a tanárhiány enyhítésére – lehetővé tette, hogy a nyugdíjas pedagógusok akár főállásban is visszatérjenek tanítani úgy, hogy közben a nyugdíjukat is megkapják.

A Pedagógusok Szakszervezete szerint ugyanakkor a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatása sok esetben elfedi a tanárhiányt, hiszen ezek az állások gyakran azért maradnak betöltetlenül, mert aktív korú pedagógussal nem tudják feltölteni őket.

„Senki ne hagyja magát megfélemlíteni”

A szakszervezet ezért arra figyelmezteti az érintett pedagógusokat, hogy ne fogadják el automatikusan a közös megegyezést, és szükség esetén kérjenek jogi segítséget.

A PSZ szerint fontos, hogy az érintettek tisztában legyenek jogaikkal, és ne hagyják magukat megfélemlíteni vagy félrevezetni. A szervezet azt is hangsúlyozza: a szakszervezeti tagság jogi védelmet és támogatást jelenthet az ilyen helyzetekben.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.