Az utóbbi időben több jelzés is érkezett a Pedagógusok Szakszervezetének jogsegélyszolgálatához arról, hogy egyes intézményekben a nyugdíjkorhatárt elérő vagy azt hamarosan betöltő pedagógusok munkaviszonyát közös megegyezéssel próbálják megszüntetni.
A szakszervezet arról posztolt, hogy a pedagógusoknak érdemes körültekintőnek lenniük, mert ebben az esetben olyan jogosultságokról mondhatnak le, amelyek felmentés esetén járnának.
A pedagógusok új életpályájáról szóló törvény (PUÉTV) alapján ugyanis a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony felmentéssel is megszüntethető, ha az érintett pedagógus nyugdíjasnak minősül. A felmentés azért fontos, mert ebben az esetben felmentési idő jár, ami közös megegyezésnél nem automatikus.
A törvény azt is kimondja, hogy a jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni akkor is, ha a pedagógus kéri ezt, és igazolja, hogy legkésőbb a felmentési idő végéig teljesíti a nyugdíjhoz szükséges feltételeket.
A végkielégítésre ugyanakkor nem jogosult az a pedagógus, aki a jogviszony megszűnésének időpontjában már nyugdíjasnak minősül, illetve akkor sem jár ilyen juttatás, ha a felmentés a munkavállaló kérésére történik vagy nem megfelelő munkavégzés miatt kerül rá sor.
A kérdés azért is különösen aktuális, mert az utóbbi években jelentősen nőtt a nyugdíjas pedagógusok száma az oktatásban. Becslések szerint mintegy tízezer nyugdíjas tanárt foglalkoztatnak jelenleg a közoktatásban és a szakképzésben – sokan főállásban vagy óraadóként dolgoznak a nyugdíjuk mellett.
A KSH adatai szerint a 2024/2025-ös tanévben 12 183-ra nőtt a 60 év feletti, főállásban tanító pedagógusok száma, ami több mint 21 százalékos emelkedést jelent egy év alatt. Különösen a 64 év felettiek száma ugrott meg: egy tanév alatt mintegy 32 százalékkal nőtt.
A jelenség hátterében az áll, hogy a kormány 2022-ben – a tanárhiány enyhítésére – lehetővé tette, hogy a nyugdíjas pedagógusok akár főállásban is visszatérjenek tanítani úgy, hogy közben a nyugdíjukat is megkapják.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint ugyanakkor a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatása sok esetben elfedi a tanárhiányt, hiszen ezek az állások gyakran azért maradnak betöltetlenül, mert aktív korú pedagógussal nem tudják feltölteni őket.
A szakszervezet ezért arra figyelmezteti az érintett pedagógusokat, hogy ne fogadják el automatikusan a közös megegyezést, és szükség esetén kérjenek jogi segítséget.
A PSZ szerint fontos, hogy az érintettek tisztában legyenek jogaikkal, és ne hagyják magukat megfélemlíteni vagy félrevezetni. A szervezet azt is hangsúlyozza: a szakszervezeti tagság jogi védelmet és támogatást jelenthet az ilyen helyzetekben.
80 éves óvodapedagógus, 76 éves angoltanár – az idei tanévben mintegy tízezerre tehető azoknak a pedagógusoknak a száma, akik nyugdíjasként a nyugdíjuk mellett főállásban vagy megbízással óraadóként alkalmaznak a közoktatásban és a szakképzésben.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
