Az utóbbi időben több jelzés is érkezett a Pedagógusok Szakszervezetének jogsegélyszolgálatához arról, hogy egyes intézményekben a nyugdíjkorhatárt elérő vagy azt hamarosan betöltő pedagógusok munkaviszonyát közös megegyezéssel próbálják megszüntetni.
A szakszervezet arról posztolt, hogy a pedagógusoknak érdemes körültekintőnek lenniük, mert ebben az esetben olyan jogosultságokról mondhatnak le, amelyek felmentés esetén járnának.
A pedagógusok új életpályájáról szóló törvény (PUÉTV) alapján ugyanis a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony felmentéssel is megszüntethető, ha az érintett pedagógus nyugdíjasnak minősül. A felmentés azért fontos, mert ebben az esetben felmentési idő jár, ami közös megegyezésnél nem automatikus.
A törvény azt is kimondja, hogy a jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni akkor is, ha a pedagógus kéri ezt, és igazolja, hogy legkésőbb a felmentési idő végéig teljesíti a nyugdíjhoz szükséges feltételeket.
A végkielégítésre ugyanakkor nem jogosult az a pedagógus, aki a jogviszony megszűnésének időpontjában már nyugdíjasnak minősül, illetve akkor sem jár ilyen juttatás, ha a felmentés a munkavállaló kérésére történik vagy nem megfelelő munkavégzés miatt kerül rá sor.
A kérdés azért is különösen aktuális, mert az utóbbi években jelentősen nőtt a nyugdíjas pedagógusok száma az oktatásban. Becslések szerint mintegy tízezer nyugdíjas tanárt foglalkoztatnak jelenleg a közoktatásban és a szakképzésben – sokan főállásban vagy óraadóként dolgoznak a nyugdíjuk mellett.
A KSH adatai szerint a 2024/2025-ös tanévben 12 183-ra nőtt a 60 év feletti, főállásban tanító pedagógusok száma, ami több mint 21 százalékos emelkedést jelent egy év alatt. Különösen a 64 év felettiek száma ugrott meg: egy tanév alatt mintegy 32 százalékkal nőtt.
A jelenség hátterében az áll, hogy a kormány 2022-ben – a tanárhiány enyhítésére – lehetővé tette, hogy a nyugdíjas pedagógusok akár főállásban is visszatérjenek tanítani úgy, hogy közben a nyugdíjukat is megkapják.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint ugyanakkor a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatása sok esetben elfedi a tanárhiányt, hiszen ezek az állások gyakran azért maradnak betöltetlenül, mert aktív korú pedagógussal nem tudják feltölteni őket.
A szakszervezet ezért arra figyelmezteti az érintett pedagógusokat, hogy ne fogadják el automatikusan a közös megegyezést, és szükség esetén kérjenek jogi segítséget.
A PSZ szerint fontos, hogy az érintettek tisztában legyenek jogaikkal, és ne hagyják magukat megfélemlíteni vagy félrevezetni. A szervezet azt is hangsúlyozza: a szakszervezeti tagság jogi védelmet és támogatást jelenthet az ilyen helyzetekben.
80 éves óvodapedagógus, 76 éves angoltanár – az idei tanévben mintegy tízezerre tehető azoknak a pedagógusoknak a száma, akik nyugdíjasként a nyugdíjuk mellett főállásban vagy megbízással óraadóként alkalmaznak a közoktatásban és a szakképzésben.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
