Hiába nőtt meg ugrásszerűen a tanító szak iránti érdeklődés, a jelentkezők többsége nem a nappali képzésre készül. Sőt, az adatok szerint tíz első helyes jelentkezőből majdnem nyolcan inkább levelezőn tanulnának tovább.
A 2026-os felvételi jelentkezési adataiból kiderült, hogy első helyen 3175 jelölte meg a tanító alapszakot, az összes jelentkezések száma pedig 10167 volt. Ehhez képest tavaly összesen 2633 diák jelölte meg első helyen a tanító alapképzést, az összes jelentkezések száma pedig elérte a 8406-ot. Ez azt jelenti, hogy az első helyes jelentkezők száma nagyjából 20 százalékkal nőtt.
Felvételi 2026: első helyen hárman jelentkeztek kémia-fizika szakos tanárnak
Mivel egy diák ugyanazt a szakot más egyetemeken is megjelölheti, mondjuk háromszor, akkor a jelentkezések számában is háromszor jelenik meg. Emiatt csak az első helyes jelentkezők számát vizsgáltuk a tanító alapszak esetében is.
Ha jobban megnézzük az adatokat, akkor láthatjuk, hogy a 2026-os felvételi eljárásban az állami ösztöndíjas tanító alapképzésre összesen első helyen 2910-en jelentkeztek, de ami még meglepőbb, hogy közülük csupán 763-an szeretnének nappali tagozatra bekerülni. A döntő többség (2147 fő), a jelentkezők közel 75 százaléka a levelezőt jelölte meg első helyen.
Tavaly is hasonló volt a helyzet, ez pedig a pontszámokon is meglátszott. Nappali tagozaton a legtöbb pont az ELTE-re kellett, de itt is elég volt 288 pont a bejutáshoz. A Gál Ferenc Egyetemen pedig ennél jóval kevesebb, 192 ponttal is be lehetett kerülni állami ösztöndíjasként tanító szakra nappalira. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy gyenge négyes- erős hármas középiskolai bizonyítvány és érettségi is elég volt a sikeres felvételhez.
Azonban a levelező képzéseken más volt a helyzet, hiszen magasabb ponthatárokat húztak, például az AVKF-en 380 volt a ponthatár. Ennek feltehetően az az oka, hogy a legtöbb egyetem a munkatapasztalatot pluszpontokkal jutalmazza. Hogy mennyi az annyi, az felsőoktatási intézményenként eltérő.
A felsőoktatási adatokból az is kiderült, hogy 2025-ben több, mint négyszer annyi 27 év feletti jelentkezett tanítónak, mint 19 éves vagy annál fiatalabb. És a felvettek között is maradt a korcsoportok közötti arány.
Mivel a ponthatárok a jelentkezők számától is függ, ezért megnéztük, hogy melyik egyetemek voltak a legnépszerűbbek.
A legtöbben nappali, állami ösztöndíjas tanító szakra az alábbi egyetemeken jelentkeztek első helyen:
Ehhez képest a legnépszerűbb egyetemek levelezőn az első helyes jelentkezők között a következőek voltak:
Feltehetően ezekre a szakokra lehet majd nehezebben bejutni.
Összesen 140 427-en adták le jelentkezésüket a 2026-os felsőoktatási felvételin, míg egy évvel korábban 129 730-an próbáltak bejutni valamelyik egyetemre vagy főiskolára.
Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A miniszter arról beszélt, hogy nagyon káros hatásai van annak, ha már a kisgyerekek kezébe is kütyüt adunk, a közösségi média túlzott használata pedig a PISA-eredményeken is meglátszik.
A tiltás ellenére minden harmadik diák naponta többször használja az okostelefonját az iskolában.
Azt már eddig is lehetett tudni, kik vezetik az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium egyes szakpolitikai területeit. A most megjelent szervezeti és működési szabályzatból azonban az is kiderült, hogyan épülnek fel az államtitkárságok.
