196 ponttal is be lehetett kerülni állami ösztöndíjasként, nappali tagozaton tanítónak

Gyenge négyes- erős hármas középiskolai bizonyítvány és érettségi is elég volt ahhoz, hogy valakit felvegyenek tanító alapszakra állami ösztöndíjasként, nappali tagozaton.

Az idei felvételi eljárásban összesen 2633 diák jelölte meg első helyen a tanító alapképzést, az összes jelentkezése száma pedig a 8406-ot. Ehhez képest a ponthatárok a nappali tagozatos, állami ösztöndíjas képzéseken nem voltak túl magasak, hiszen nem érték el semelyik egyetemen a 300-at.

A legtöbb pont az ELTE-re kellett, de itt is elég volt 288 pont a bejutáshoz. A Gál Ferenc Egyetemen pedig ennél jóval kevesebb, 192 ponttal is be lehetett kerülni állami ösztöndíjasként tanító szakra nappalira.

Így alakultak nappali tagozaton az állami ösztöndíjas tanító képzésen a ponthatárok

  • AVKF 238 pont
  • DRHE 223 pont
  • EJF 246 pont
  • EKKE 246 pont
  • ELTE BDPK 196 pont
  • ELTE TÓK 288 pont
  • GFE 192 pont
  • KRE 251 pont
  • MATE 269 pont
  • NKE 262 pont
  • NYE 286 pont
  • PE 268 pont
  • PTE 222 pont
  • SZE 283 pont
  • SZTE 267 pont
  • THE 206 pont

Azt érdemes kiemelni, hogy a tanítói szakon állami ösztöndíjas levelező képzéseken ennél azért magasabb pontokat húztak, például az AVKF-en 380 volt a ponthatár. Ennek felthetően az az oka, hogy a legtöbb egyetem a munkatapasztalatot pluszpontokkal jutalmazza.

 

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.