Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Az idei felvételi eljárásban összesen 2633 diák jelölte meg első helyen a tanító alapképzést, az összes jelentkezése száma pedig a 8406-ot. Ehhez képest a ponthatárok a nappali tagozatos, állami ösztöndíjas képzéseken nem voltak túl magasak, hiszen nem érték el semelyik egyetemen a 300-at.
A legtöbb pont az ELTE-re kellett, de itt is elég volt 288 pont a bejutáshoz. A Gál Ferenc Egyetemen pedig ennél jóval kevesebb, 192 ponttal is be lehetett kerülni állami ösztöndíjasként tanító szakra nappalira.
Így alakultak nappali tagozaton az állami ösztöndíjas tanító képzésen a ponthatárok
- AVKF 238 pont
- DRHE 223 pont
- EJF 246 pont
- EKKE 246 pont
- ELTE BDPK 196 pont
- ELTE TÓK 288 pont
- GFE 192 pont
- KRE 251 pont
- MATE 269 pont
- NKE 262 pont
- NYE 286 pont
- PE 268 pont
- PTE 222 pont
- SZE 283 pont
- SZTE 267 pont
- THE 206 pont
Azt érdemes kiemelni, hogy a tanítói szakon állami ösztöndíjas levelező képzéseken ennél azért magasabb pontokat húztak, például az AVKF-en 380 volt a ponthatár. Ennek felthetően az az oka, hogy a legtöbb egyetem a munkatapasztalatot pluszpontokkal jutalmazza.
