196 ponttal is be lehetett kerülni állami ösztöndíjasként, nappali tagozaton tanítónak

Gyenge négyes- erős hármas középiskolai bizonyítvány és érettségi is elég volt ahhoz, hogy valakit felvegyenek tanító alapszakra állami ösztöndíjasként, nappali tagozaton.

Az idei felvételi eljárásban összesen 2633 diák jelölte meg első helyen a tanító alapképzést, az összes jelentkezése száma pedig a 8406-ot. Ehhez képest a ponthatárok a nappali tagozatos, állami ösztöndíjas képzéseken nem voltak túl magasak, hiszen nem érték el semelyik egyetemen a 300-at.

Ponthatárok 2025

A legtöbb pont az ELTE-re kellett, de itt is elég volt 288 pont a bejutáshoz. A Gál Ferenc Egyetemen pedig ennél jóval kevesebb, 192 ponttal is be lehetett kerülni állami ösztöndíjasként tanító szakra nappalira.

Így alakultak nappali tagozaton az állami ösztöndíjas tanító képzésen a ponthatárok

  • AVKF 238 pont
  • DRHE 223 pont
  • EJF 246 pont
  • EKKE 246 pont
  • ELTE BDPK 196 pont
  • ELTE TÓK 288 pont
  • GFE 192 pont
  • KRE 251 pont
  • MATE 269 pont
  • NKE 262 pont
  • NYE 286 pont
  • PE 268 pont
  • PTE 222 pont
  • SZE 283 pont
  • SZTE 267 pont
  • THE 206 pont

Azt érdemes kiemelni, hogy a tanítói szakon állami ösztöndíjas levelező képzéseken ennél azért magasabb pontokat húztak, például az AVKF-en 380 volt a ponthatár. Ennek felthetően az az oka, hogy a legtöbb egyetem a munkatapasztalatot pluszpontokkal jutalmazza.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.