Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Vannak, akik még nettó 200 000 forintot sem keresnek.
Az elmúlt időszakban többször is beszámoltunk arról, hogy iskolatitkárok, dajkák, pedagógiai asszisztensek, gyógypedagógiai asszisztensek, rendszergazdák, könyvtárosok és karbantartók, azaz a nevelést és oktatást közvetlenül segítők ezrei keresnek nettó 250-300 ezer forint közötti méltánytalanul alacsony összegeket, ami gyakran már a különféle pótlékokat és adókedvezményeket is tartalmazza.
Annak ellenére, hogy a pedagógus szakszervezetek rendszeresen felhívják a figyelmet a problémára, a kormány egyelőre nem törekszik megoldásra. Ezek a dolgozók az új évben is mindössze annyi fizetésemelésre számíthatnak, amennyivel a minimálbér és a garantált bérminimum összege emelkedik majd. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár szerint ennél nagyobb összeget a 2026. évi költségvetés nem tartalmaz.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének kezdeményezésére az érintettek most fényképeken mutatják meg, milyen döbbenetesen alacsony összegeket kapnak a munkájukért cserébe.
Vannak, akik a bérpapírjaikat fotózták le, amiken jól látható bruttó és nettó összeg, valamint a levonások mértéke. Mások egy fekete szívet tartanak maguk elé, amire ráírták a munkakörüket és a nettó fizetésük összegét.
A képek magukért beszélnek:
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.