Még az egyszeri, béren kívüli juttatás sem jár a NOKS-os dolgozóknak

Egyszeri, béren kívüli juttatásként bruttó 152 ezer forintot kapnak a pedagógusok még április 10-e előtt. A pluszpénz azonban nem jár mindenkinek: a nevelés-oktatást segítő dolgozók továbbra sem számíthatnak hasonló kifizetésre, hiába dolgoznak szorosan a pedagógusok mellett.

A tárgyalás után Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke és Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője a PDSZ közösségi oldalán élő videóban számoltak be a részletekről.

„Ilyen rövid egyeztetésünk még nem volt, és ilyen pici pénzről sem volt még soha szó” – fogalmaztak.

A bejelentés szerint a pedagógusok egyszeri, béren kívüli juttatásként bruttó 152 ezer forintot kapnak, még a választások előtt, legkésőbb április 10-ig. A szakszervezetek hangsúlyozták: nem béremelésről, hanem egyszeri kifizetésről van szó. Totyik Tamás megjegyezte, hogy a pluszpénzt azért adják, mert a pedagógusok átlagbére 2025-ben nem érte el a diplomás átlagbér 80 százalékát.

Nagy Erzsébet arról is beszélt, hogy a választások előtt várhatóan lesz még egy tárgyalás, ahol az alapilletmények módosítása is napirendre kerülhet. Egyelőre azonban konkrét ígéret nem hangzott el a rendszeres béremelésről.

Sztrájkot terveznek, többek között a NOKS-dolgozók bérei miatt

A keddi egyeztetésen nem történt előrelépés a NOKS (nevelést-oktatást közvetlenül segítő) munkakörben dolgozók fizetésemelésével kapcsolatban – mondta Nagy Erzsébet. Így az iskolatitkárok, pedagógiai asszisztensek és más háttérdolgozók most nem részesülnek a pluszpénzből.

Ugyan tavaly karácsonykor a NOKS dolgozók kaptak év végi juttatást, egységesen 49 ezer forintos, míg a technikai dolgozók 29 ezer forintos utalványban részesültek, de ez közel sem bizonyult elégnek.

Ahogy megírtuk, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének felmérése szerint egy közel négyezer fős mintában 93,5 százalékos hajlandóságot mértek egy figyelmeztető munkabeszüntetésre.

„Nyilván az első lépés nem az, hogy nekiállunk sztrájkolni, hanem a sztrájktörvény alapján tárgyalni kezdünk a kormánnyal. Ez most egy olyan időszak, amikor mindenki bejelenti az igényeit, mert a választások után – teljesen mindegy, mi lesz az eredmény – az új kormányok nem azzal fogják kezdeni, hogy a NOKS és más munkakörben dolgozók bérét rendezzék” – fogalmazott.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.