Még az egyszeri, béren kívüli juttatás sem jár a NOKS-os dolgozóknak

Egyszeri, béren kívüli juttatásként bruttó 152 ezer forintot kapnak a pedagógusok még április 10-e előtt. A pluszpénz azonban nem jár mindenkinek: a nevelés-oktatást segítő dolgozók továbbra sem számíthatnak hasonló kifizetésre, hiába dolgoznak szorosan a pedagógusok mellett.

A tárgyalás után Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke és Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője a PDSZ közösségi oldalán élő videóban számoltak be a részletekről.

„Ilyen rövid egyeztetésünk még nem volt, és ilyen pici pénzről sem volt még soha szó” – fogalmaztak.

A bejelentés szerint a pedagógusok egyszeri, béren kívüli juttatásként bruttó 152 ezer forintot kapnak, még a választások előtt, legkésőbb április 10-ig. A szakszervezetek hangsúlyozták: nem béremelésről, hanem egyszeri kifizetésről van szó. Totyik Tamás megjegyezte, hogy a pluszpénzt azért adják, mert a pedagógusok átlagbére 2025-ben nem érte el a diplomás átlagbér 80 százalékát.

Nagy Erzsébet arról is beszélt, hogy a választások előtt várhatóan lesz még egy tárgyalás, ahol az alapilletmények módosítása is napirendre kerülhet. Egyelőre azonban konkrét ígéret nem hangzott el a rendszeres béremelésről.

Sztrájkot terveznek, többek között a NOKS-dolgozók bérei miatt

A keddi egyeztetésen nem történt előrelépés a NOKS (nevelést-oktatást közvetlenül segítő) munkakörben dolgozók fizetésemelésével kapcsolatban – mondta Nagy Erzsébet. Így az iskolatitkárok, pedagógiai asszisztensek és más háttérdolgozók most nem részesülnek a pluszpénzből.

Ugyan tavaly karácsonykor a NOKS dolgozók kaptak év végi juttatást, egységesen 49 ezer forintos, míg a technikai dolgozók 29 ezer forintos utalványban részesültek, de ez közel sem bizonyult elégnek.

Ahogy megírtuk, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének felmérése szerint egy közel négyezer fős mintában 93,5 százalékos hajlandóságot mértek egy figyelmeztető munkabeszüntetésre.

„Nyilván az első lépés nem az, hogy nekiállunk sztrájkolni, hanem a sztrájktörvény alapján tárgyalni kezdünk a kormánnyal. Ez most egy olyan időszak, amikor mindenki bejelenti az igényeit, mert a választások után – teljesen mindegy, mi lesz az eredmény – az új kormányok nem azzal fogják kezdeni, hogy a NOKS és más munkakörben dolgozók bérét rendezzék” – fogalmazott.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.