Hiába kap minden pedagógus bruttó 152 ezer forintos egyszeri juttatást április elején, a tényleges hatása korántsem lesz egyforma.
Ahogy arról korábban az Eduline is beszámolt, a pedagógus-szakszervezetek a Belügyminisztériumban egyeztettek a tanároknak járó pluszpénzről. A tárgyalás után kiderült, hogy a köznevelésben dolgozók egyszeri, béren kívüli juttatásként bruttó 152 ezer forintot kapnak, amelyet április 10-éig utalnak.
A kifizetésre azért van szükség, mert a KSH adatai szerint 2025-ben a pedagógusok bruttó átlagkeresete 840 753 forint volt, miközben a diplomás átlagbér elérte az 1 066 816 forintot. Ez azt jelenti, hogy a tanári fizetések a diplomás átlag 78,8 százalékát tették ki, vagyis nem érték el a kormány által vállalt 80 százalékos szintet.
Az egyszeri kompenzáció azonban csak az átlagot javítja, az egyes pedagógusok helyzete között továbbra is jelentős különbségek maradnak - erre hívta fel a figyelmet a G7 elemzése. A különböző életpálya-fokozatok, szakmacsoportok és bérsávok miatt ugyanaz az összeg egészen mást jelent a fizetések arányában.
Egy pályakezdő óvodapedagógus gyakornoki bére legalább bruttó 528 800 forint, míg egy kutatótanár keresete akár a bruttó 1,47 millió forintot is elérheti. Az egyszeri juttatás az előbbi esetében éves szinten körülbelül 2,4 százalékos korrekciót jelent, az utóbbinál viszont mindössze 0,9 százalékot.
Rekordmagas a sztrájkhajlandóság - figyelmeztető akció jöhet az oktatásban még a választások előtt
A G7 arra is felhívja a figyelmet, hogy a diplomás átlagkereset, amelynek 80 százalékát kellene elérniük a pedagógusbéreknek, nem azonos sem a főiskolai, sem a mesterképzéses diplomával rendelkezők átlagfizetésével. Az a viszonyítási alap, amelyhez a tanári béreket mérik, jóval közelebb áll a főiskolai végzettségűek országos átlagához, mint az egyetemi mesterdiplomával elérhető keresetekhez.
További különbséget okoz, hogy a bruttó 152 ezer forint nettó összege sem lesz mindenkinél azonos: az eltérő adókedvezmények és járulékfizetési kötelezettségek miatt a kézhez kapott összeg pedagógusonként változhat.
A tavalyra tervezett pedagógus béremelés elmaradt részét egyszeri kompenzációval pótolnák, a NOKS-os dolgozók bérét pedig továbbra sem emelnék.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
