Hiába kap minden pedagógus bruttó 152 ezer forintos egyszeri juttatást április elején, a tényleges hatása korántsem lesz egyforma.
Ahogy arról korábban az Eduline is beszámolt, a pedagógus-szakszervezetek a Belügyminisztériumban egyeztettek a tanároknak járó pluszpénzről. A tárgyalás után kiderült, hogy a köznevelésben dolgozók egyszeri, béren kívüli juttatásként bruttó 152 ezer forintot kapnak, amelyet április 10-éig utalnak.
A kifizetésre azért van szükség, mert a KSH adatai szerint 2025-ben a pedagógusok bruttó átlagkeresete 840 753 forint volt, miközben a diplomás átlagbér elérte az 1 066 816 forintot. Ez azt jelenti, hogy a tanári fizetések a diplomás átlag 78,8 százalékát tették ki, vagyis nem érték el a kormány által vállalt 80 százalékos szintet.
Az egyszeri kompenzáció azonban csak az átlagot javítja, az egyes pedagógusok helyzete között továbbra is jelentős különbségek maradnak - erre hívta fel a figyelmet a G7 elemzése. A különböző életpálya-fokozatok, szakmacsoportok és bérsávok miatt ugyanaz az összeg egészen mást jelent a fizetések arányában.
Egy pályakezdő óvodapedagógus gyakornoki bére legalább bruttó 528 800 forint, míg egy kutatótanár keresete akár a bruttó 1,47 millió forintot is elérheti. Az egyszeri juttatás az előbbi esetében éves szinten körülbelül 2,4 százalékos korrekciót jelent, az utóbbinál viszont mindössze 0,9 százalékot.
Rekordmagas a sztrájkhajlandóság - figyelmeztető akció jöhet az oktatásban még a választások előtt
A G7 arra is felhívja a figyelmet, hogy a diplomás átlagkereset, amelynek 80 százalékát kellene elérniük a pedagógusbéreknek, nem azonos sem a főiskolai, sem a mesterképzéses diplomával rendelkezők átlagfizetésével. Az a viszonyítási alap, amelyhez a tanári béreket mérik, jóval közelebb áll a főiskolai végzettségűek országos átlagához, mint az egyetemi mesterdiplomával elérhető keresetekhez.
További különbséget okoz, hogy a bruttó 152 ezer forint nettó összege sem lesz mindenkinél azonos: az eltérő adókedvezmények és járulékfizetési kötelezettségek miatt a kézhez kapott összeg pedagógusonként változhat.
A tavalyra tervezett pedagógus béremelés elmaradt részét egyszeri kompenzációval pótolnák, a NOKS-os dolgozók bérét pedig továbbra sem emelnék.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
