Hiába kap minden pedagógus bruttó 152 ezer forintos egyszeri juttatást április elején, a tényleges hatása korántsem lesz egyforma.
Ahogy arról korábban az Eduline is beszámolt, a pedagógus-szakszervezetek a Belügyminisztériumban egyeztettek a tanároknak járó pluszpénzről. A tárgyalás után kiderült, hogy a köznevelésben dolgozók egyszeri, béren kívüli juttatásként bruttó 152 ezer forintot kapnak, amelyet április 10-éig utalnak.
A kifizetésre azért van szükség, mert a KSH adatai szerint 2025-ben a pedagógusok bruttó átlagkeresete 840 753 forint volt, miközben a diplomás átlagbér elérte az 1 066 816 forintot. Ez azt jelenti, hogy a tanári fizetések a diplomás átlag 78,8 százalékát tették ki, vagyis nem érték el a kormány által vállalt 80 százalékos szintet.
Az egyszeri kompenzáció azonban csak az átlagot javítja, az egyes pedagógusok helyzete között továbbra is jelentős különbségek maradnak - erre hívta fel a figyelmet a G7 elemzése. A különböző életpálya-fokozatok, szakmacsoportok és bérsávok miatt ugyanaz az összeg egészen mást jelent a fizetések arányában.
Egy pályakezdő óvodapedagógus gyakornoki bére legalább bruttó 528 800 forint, míg egy kutatótanár keresete akár a bruttó 1,47 millió forintot is elérheti. Az egyszeri juttatás az előbbi esetében éves szinten körülbelül 2,4 százalékos korrekciót jelent, az utóbbinál viszont mindössze 0,9 százalékot.
Rekordmagas a sztrájkhajlandóság - figyelmeztető akció jöhet az oktatásban még a választások előtt
A G7 arra is felhívja a figyelmet, hogy a diplomás átlagkereset, amelynek 80 százalékát kellene elérniük a pedagógusbéreknek, nem azonos sem a főiskolai, sem a mesterképzéses diplomával rendelkezők átlagfizetésével. Az a viszonyítási alap, amelyhez a tanári béreket mérik, jóval közelebb áll a főiskolai végzettségűek országos átlagához, mint az egyetemi mesterdiplomával elérhető keresetekhez.
További különbséget okoz, hogy a bruttó 152 ezer forint nettó összege sem lesz mindenkinél azonos: az eltérő adókedvezmények és járulékfizetési kötelezettségek miatt a kézhez kapott összeg pedagógusonként változhat.
A tavalyra tervezett pedagógus béremelés elmaradt részét egyszeri kompenzációval pótolnák, a NOKS-os dolgozók bérét pedig továbbra sem emelnék.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
A magyar felsőoktatásban részt vevő hallgatók több mint 40 százaléka küzd depresszióra utaló tünetekkel, a tinédzserek közel fele pedig folyamatosan online éli az életét.
A nyári szünet sok családnak nemcsak pihenést, hanem komoly anyagi terhet is jelenthet. Azoknál a gyerekeknél pedig, akik év közben az iskolában vagy az óvodában jutnak rendszeres meleg ételhez, a vakáció alatt különösen fontos a szünidei gyermekétkeztetés.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
A jogi, közgazdasági, műszaki-informatikai és társadalomtudományi végzettségű szakemberek dominálnak a TISZA-kormány frissen kinevezett államtitkárai között – derül ki Magyar Péter bejegyzéséből, amelyben a ma kinevezett 55 államtitkár szakmai hátterét ismertette.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
