Hiába kap minden pedagógus bruttó 152 ezer forintos egyszeri juttatást április elején, a tényleges hatása korántsem lesz egyforma.
Ahogy arról korábban az Eduline is beszámolt, a pedagógus-szakszervezetek a Belügyminisztériumban egyeztettek a tanároknak járó pluszpénzről. A tárgyalás után kiderült, hogy a köznevelésben dolgozók egyszeri, béren kívüli juttatásként bruttó 152 ezer forintot kapnak, amelyet április 10-éig utalnak.
A kifizetésre azért van szükség, mert a KSH adatai szerint 2025-ben a pedagógusok bruttó átlagkeresete 840 753 forint volt, miközben a diplomás átlagbér elérte az 1 066 816 forintot. Ez azt jelenti, hogy a tanári fizetések a diplomás átlag 78,8 százalékát tették ki, vagyis nem érték el a kormány által vállalt 80 százalékos szintet.
Az egyszeri kompenzáció azonban csak az átlagot javítja, az egyes pedagógusok helyzete között továbbra is jelentős különbségek maradnak - erre hívta fel a figyelmet a G7 elemzése. A különböző életpálya-fokozatok, szakmacsoportok és bérsávok miatt ugyanaz az összeg egészen mást jelent a fizetések arányában.
Egy pályakezdő óvodapedagógus gyakornoki bére legalább bruttó 528 800 forint, míg egy kutatótanár keresete akár a bruttó 1,47 millió forintot is elérheti. Az egyszeri juttatás az előbbi esetében éves szinten körülbelül 2,4 százalékos korrekciót jelent, az utóbbinál viszont mindössze 0,9 százalékot.
Rekordmagas a sztrájkhajlandóság - figyelmeztető akció jöhet az oktatásban még a választások előtt
A G7 arra is felhívja a figyelmet, hogy a diplomás átlagkereset, amelynek 80 százalékát kellene elérniük a pedagógusbéreknek, nem azonos sem a főiskolai, sem a mesterképzéses diplomával rendelkezők átlagfizetésével. Az a viszonyítási alap, amelyhez a tanári béreket mérik, jóval közelebb áll a főiskolai végzettségűek országos átlagához, mint az egyetemi mesterdiplomával elérhető keresetekhez.
További különbséget okoz, hogy a bruttó 152 ezer forint nettó összege sem lesz mindenkinél azonos: az eltérő adókedvezmények és járulékfizetési kötelezettségek miatt a kézhez kapott összeg pedagógusonként változhat.
A tavalyra tervezett pedagógus béremelés elmaradt részét egyszeri kompenzációval pótolnák, a NOKS-os dolgozók bérét pedig továbbra sem emelnék.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
