NOKS-os dolgozó: "Amíg van ember, aki betölti ezt az állást minimálbérért, addig nem emelnek"

Nemcsak adminisztrál, ha kell, akkor lázat mér, sebet kezelt, oklevelet szerkeszt tanulmányi versenyre - mégis diplomásként csak minimálbért keres. Egy diplomás iskolatitkár írása.

  • Vendégszerző

Diplomás, nevelést-oktatást segítő munkatárs vagyok, iskolatitkárként dolgozom. A béremelésünkben többször kértünk segítséget, de eddig mindig elutasító választ kaptunk.

Azok a NOKS-os dolgozók, akik pedagógus diplomával rendelkeznek, megkapják a pedagógusbért, a hátrányos besorolású településen dolgozók pedig az esélyteremtési illetménykiegészítést. Amikor a NOKS-os átlagbérre hivatkoznak a fent említettek megemelik az átlagkeresetet, eközben mi, nagyon sokan ugyanúgy a minimálbért kapjuk. Én nettó 255 ezer forintot.

Úgy gondoljuk, a fő probléma, hogy egyáltalán nem látják át, és nem értékelik a mi feladatainkat és munkánkat.

Iskolatitkárként adatokat küldünk be, fénymásolunk, a gyerek sebét kezeljük, lázat mérünk, statisztikát készítünk, vezetjük a KIR-t és a KRÉTÁT, a versenyek lebonyolításában segítünk, legyen az oklevél szerkesztése vagy a vendéglátás előkészítése.

Intézzük a nyomtatvány, az irodaszer, a tisztítószer, vagy az aktuális karbantartás megrendelését, a diákigazolványokat, az iskolai kirándulások (többször pályázatos) adminisztrációját, szervezzük a gyerekek étkeztetését, rendeljük a tankönyveket és hosszasan sorolhatnánk még.

Mondandód van az oktatásról?
Ha szeretnéd  elmondani a véleményedet diákként, hallgatóként, tanárként, szakemberként vagy szülőként az oktatásról, akkor várjuk írásodat az [email protected]!

 

Az 50 nap szabadságnak nagyon örültünk, hogy a tanítási szünetben kerülnek kiírásra, viszont a nyári időszakban,

a szabadság ideje alatt is folyamatosan követjük az iskolai üzeneteket és intézzük a szükséges feladatokat.

Értjük ezalatt, hogy például a munkáltatói igazolást kérő pedagógusoknak vagy az iskolalátogatási igazolást kérő szülőnek kiállítjuk a papírt, adminisztráljuk, tovább küldjük a beérkező számlákat, kitöltjük, fénymásoljuk a nyomtatványokat. Ha új dolgozó érkezik, elkészítjük a korábbi tanulónak a bizonyítvány másodlatot vagy éppenséggel beküldjük a tankerületnek a szükséges adatokat.

Úgy érezzük, hogy a NOKS-csoporton belül is nagyon meg vagyunk különböztetve egymástól a bérezésben, pedig ugyanolyan igyekezettel végezzük mindannyian a munkánkat.

Nem szokásom mások fizetésével foglalkozni, de ebben a helyzetben amikor halljuk, hogy a köztisztviselőknek, kormányhivatali dolgozóknak két részletben 30%-os béremelést hagytak jóvá, akkor nagyon fájó pont, hogy minket nem értékelnek és a kérésünket visszautasítják.

Egyszer az a válasz érkezett, hogy amíg van ember, aki betölti ezt az állást minimálbérért, addig nem emelnek. Valaki vagy valakik szemében nagyon le van nézve a mi munkakörünk, feladataink, mert már mást nem tudunk mondani.

Pedig szükség van iskolatitkárra, pedagógiai asszisztensre, a mi munkánk nélkül nem működik az oktatás.

 

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.