NOKS-os dolgozó: "Amíg van ember, aki betölti ezt az állást minimálbérért, addig nem emelnek"

Nemcsak adminisztrál, ha kell, akkor lázat mér, sebet kezelt, oklevelet szerkeszt tanulmányi versenyre - mégis diplomásként csak minimálbért keres. Egy diplomás iskolatitkár írása.

  • Vendégszerző

Diplomás, nevelést-oktatást segítő munkatárs vagyok, iskolatitkárként dolgozom. A béremelésünkben többször kértünk segítséget, de eddig mindig elutasító választ kaptunk.

Azok a NOKS-os dolgozók, akik pedagógus diplomával rendelkeznek, megkapják a pedagógusbért, a hátrányos besorolású településen dolgozók pedig az esélyteremtési illetménykiegészítést. Amikor a NOKS-os átlagbérre hivatkoznak a fent említettek megemelik az átlagkeresetet, eközben mi, nagyon sokan ugyanúgy a minimálbért kapjuk. Én nettó 255 ezer forintot.

Úgy gondoljuk, a fő probléma, hogy egyáltalán nem látják át, és nem értékelik a mi feladatainkat és munkánkat.

Iskolatitkárként adatokat küldünk be, fénymásolunk, a gyerek sebét kezeljük, lázat mérünk, statisztikát készítünk, vezetjük a KIR-t és a KRÉTÁT, a versenyek lebonyolításában segítünk, legyen az oklevél szerkesztése vagy a vendéglátás előkészítése.

Intézzük a nyomtatvány, az irodaszer, a tisztítószer, vagy az aktuális karbantartás megrendelését, a diákigazolványokat, az iskolai kirándulások (többször pályázatos) adminisztrációját, szervezzük a gyerekek étkeztetését, rendeljük a tankönyveket és hosszasan sorolhatnánk még.

Mondandód van az oktatásról?
Ha szeretnéd  elmondani a véleményedet diákként, hallgatóként, tanárként, szakemberként vagy szülőként az oktatásról, akkor várjuk írásodat az [email protected]!

 

Az 50 nap szabadságnak nagyon örültünk, hogy a tanítási szünetben kerülnek kiírásra, viszont a nyári időszakban,

a szabadság ideje alatt is folyamatosan követjük az iskolai üzeneteket és intézzük a szükséges feladatokat.

Értjük ezalatt, hogy például a munkáltatói igazolást kérő pedagógusoknak vagy az iskolalátogatási igazolást kérő szülőnek kiállítjuk a papírt, adminisztráljuk, tovább küldjük a beérkező számlákat, kitöltjük, fénymásoljuk a nyomtatványokat. Ha új dolgozó érkezik, elkészítjük a korábbi tanulónak a bizonyítvány másodlatot vagy éppenséggel beküldjük a tankerületnek a szükséges adatokat.

Úgy érezzük, hogy a NOKS-csoporton belül is nagyon meg vagyunk különböztetve egymástól a bérezésben, pedig ugyanolyan igyekezettel végezzük mindannyian a munkánkat.

Nem szokásom mások fizetésével foglalkozni, de ebben a helyzetben amikor halljuk, hogy a köztisztviselőknek, kormányhivatali dolgozóknak két részletben 30%-os béremelést hagytak jóvá, akkor nagyon fájó pont, hogy minket nem értékelnek és a kérésünket visszautasítják.

Egyszer az a válasz érkezett, hogy amíg van ember, aki betölti ezt az állást minimálbérért, addig nem emelnek. Valaki vagy valakik szemében nagyon le van nézve a mi munkakörünk, feladataink, mert már mást nem tudunk mondani.

Pedig szükség van iskolatitkárra, pedagógiai asszisztensre, a mi munkánk nélkül nem működik az oktatás.

 

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.