A tankönyvválasztás szabadságának visszaadása önmagában nem old meg semmit – állítja Radó Péter oktatáskutató. Szerinte egy működő, minőségbiztosított tankönyvpiac felépítése akár egy évtized is lehet, egy új tankönyvcsalád kifejlesztése pedig minimum négy-öt év.
Radó Péter oktatáskutatóval arról beszélgettünk, hogyan lehetne újraépíteni egy olyan tankönyvpiacot, amelyet az elmúlt évtizedben szisztematikusan monopolizált és centralizált az állam. Mit jelent valójában a tankönyvválasztás szabadságának visszaadása? Mennyi idő kell ahhoz, hogy valódi, szakmailag megalapozott alternatívák jelenjenek meg a jelenlegi tankönyvek mellett?
Radó emlékeztet: az 1990-es rendszerváltás idején Magyarországon egy monopolhelyzetben lévő állami tankönyvkiadó működött, a Nemzeti Tankönyvkiadó.
Majdnem tíz évre volt szükség ahhoz, hogy eljussunk odáig, hogy versengő tankönyvkiadók működjenek, kialakuljon egy bejáratott engedélyezési, minőségbiztosítási és piacfelügyeleti rendszer
– mondta.
Most szerinte ismét az alapoknál tartunk. A tankönyvválasztás szabadságát jogszabállyal vissza lehet adni, de attól még nem lesznek tankönyvek.
A tankönyvkiadás nem indítható el egyik napról a másikra. Egy tankönyvkiadó nem egyszerűen könyvészeti tudással dolgozik, pedagógiai és módszertani háttérrel kell rendelkeznie, tantárgyi szakértőkre van szüksége és nem mellesleg komoly pénzügyi kapacitásra.
„A tankönyveket normálisan nem lehet két-három hónap alatt megírni. A fejlesztés egy hosszú, iteratív folyamat. Egy új tankönyvcsalád kifejlesztése legalább négy-öt év” – emelte ki Radó.
Ráadásul a piac is gyakorlatilag megszűnt: a korábbi kiadók eltűntek, velük együtt a címek és a jogok jelentős része is. Az oktatáskutató felidézi:
2009-ben egyetlen év alatt 4300 tankönyvcímet adtak be engedélyezésre. Ma ennek a töredéke sem létezik.
Radó Péter szerint sokan gondolják úgy, hogy a korábbi tankönyvekhez egyszerűen vissza lehetne nyúlni, és újra forgalomba lehetne hozni őket. A valóság azonban jóval bonyolultabb: egy régi kötetet nem lehet csak úgy leemelni a könyvtár polcáról és ismét használatba venni. Számos esetben a kiadók már nem léteznek, a jogok rendezetlenek vagy elvesztek, és az a szakmai háttér is megszűnt, amely a tankönyvek gondozását és frissítését biztosította.
Az is tévhit, hogy a tankönyvválasztás szabadsága önmagában működő rendszert eredményez. Ideális esetben nem az egyes pedagógus dönt egyénileg, hanem az iskola választ tankönyvcsaládot – a saját pedagógiai programjához igazítva.
Ehhez viszont az intézményeknek tisztában kell lenniük azzal, hogy milyen kompetenciákat akarnak fejleszteni, milyen pedagógiai eszközökkel és hogyan illeszkedik ehhez a kiválasztott tankönyv.
És itt jön egy újabb réteg: a tantervi szabályozás. Egy tantervi reform végiggördítése szerinte hét-nyolc év, és csak ezután tudnak a kiadók valóban kompatibilis tankönyvcsomagokat fejleszteni.
Hangsúlyozza: „Az igazi kérdés nem az, hogy bevezetjük-e a tankönyvválasztást, hanem az, hogy hogyan menedzseljük az átmenetet.”
A probléma politikai természetű is. Egy demokratikus rendszerben a kormányzati cselekvési ablak viszonylag rövid: a négyéves cikluson belül nagyjából másfél-két év az az időszak, amikor valódi, hosszú távú reformokat lehetne indítani.
A kormányzatok hajlamosak mindent egy ciklus alatt megoldani. Pedig az oktatásban sok esetben legalább két, egymást követő, konzisztens ciklusra lenne szükség.
Azzal, hogy milyen lépésekben számolta fel a kormány a tankönyvpiacot és a jelenlegi tankönyveket mennyire hatja át az ideológia, alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
Egyetlen értelmezés, a tények kritika nélküli elfogadása, a tankönyvi narratíva bemagolása – dilemmák és valódi diskurzus nélkül.Radó Péter oktatáskutató szerint így válhatnak a tankönyvek az ideológiai közvetítés eszközévé.
Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.
Míg egyes óvodákban a síri csend és a kötelező fekvés az elvárás, máshol agykontrollos mesével, szalvétahajtogatással, vagy akár a dadusnak való segítségnyújtással foglalják le a nem alvókat. Akad azonban olyan óvoda is, ahol kerek perec hazaküldik a délután aludni nem tudó gyerekeket.
Egy gyerek akár úgy is küzdhet az olvasással, hogy a hagyományos tesztekből nem derül ki, pontosan mi okozza a problémát.
Magyar Péter hétfő reggel első alkalommal adott interjút a megújult közmédiának. A miniszterelnök a Kossuth rádióban Benyó Rita kérdéseire válaszolva többek között a családi pótlék emeléséről és a gyermekvédelem átalakításáról beszélt.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Jelenleg a gyógypedagógiai magánpraxisok szakmai kontroll nélkül működnek.
Jövőre átalakul a szakképzési centrumok vezetése, megszűnik a jelenlegi kettős vezetési modell, a mostani főigazgatók és kancellárok megbízatása pedig december végén automatikusan megszűnik. Hankó Balázs ezt „politikai célú tisztogatásnak” nevezte, az egyetemeket érintő változásokat pedig élesen bírálta. A Demokratának adott interjújában az NKA-botrány kapcsán arról is beszélt, hogy próbál lélekben felkészülni arra, hogy akár börtönbe kerülhet.
