Hajnali ébredés, tesi a nulladik órában, összevont órák tömege: sok gyerek elutasítóvá vált a mozgással szemben, és egyesek meg is utalták a kötelező mindennapos testnevelést. A Szülői Hang Facebook-csoportjában megkérdeztük az iskolás diákok szüleit, hogy mi a véleményük a heti öt óra testnevelésről.
A 2024/25-ös NETFIT felmérésből - melyet 3744 iskolában, több mint 664 ezer tanuló részvételével végeztek – kiderült, hogy minden negyedik gyerek túlsúlyos vagy elhízott:
a fiúk 19 százaléka túlsúlyos és 10 százaléka elhízott,
a lányoknál ez az arány 15, illetve 8 százalék.
A helyzetet tovább árnyalja, hogy a gyerekeknek mindössze körülbelül ötöde mozog eleget a nemzetközi ajánlások szerint. Közben a képernyő előtt töltött idő folyamatosan nő, az életkor előrehaladtával pedig csökken a fizikai aktivitás.
Míg az ötödik osztályban a tanulók közel 70 százaléka eléri az egészséges minimumszintet, tizenkettedikben már csak 40–46 százalékuk, így az érettségire a többség nem teljesíti az ajánlott állóképességi szintet.
Területi különbségek is látszanak: Budapesten a legalacsonyabb az elhízottak aránya (5,4%), míg Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a legmagasabb (13,2%). Az adatok alapján a rendszeres iskolai testnevelés önmagában nem tudja ellensúlyozni a mozgásszegény életmód hatásait.
A 2024/2025-ös tanévtől a kormány szigorította az iskolai testnevelésre vonatkozó szabályokat. A kötelező heti öt testnevelésórából két alkalom alól már kizárólag az igazolt versenysportolók kaphatnak felmentést, meghatározott és szigorú feltételek teljesítése mellett.
A fittségi mutatók ugyanakkor nem javultak azóta. A Magyar Diáksport Szövetség szakemberei szerint a mindennapos testnevelés fontos, de önmagában kevés, ugyanis egy órán általában 20–30 perc jut intenzív mozgásra, miközben az Egészségügyi Világszervezet napi legalább 60 percet javasol az 5–17 éveseknek.
„Tömegsportnak nevezték el azt a káoszt amikor 3-5 osztály 1 tanár felügyelete mellett koordinálatlanul őrjöng az udvaron vagy a tesi teremben.”
- mondta az egyik szülő a Szülői Hang csoportban feltette kérdéseinkre, melyben arra voltunk kíváncsiak, hogy az iskoláskorú gyerekek szülei mit tapasztalnak, szerintük milyen hatással van a heti öt testnevelés óra a gyerekükre, illetve akadnak-e technikai problémák ezzel kapcsolatban az iskolákban.
Pintér Sándor: "sportoló, tanuló fiatalok, egészségesebb, eredményesebb Magyarország"
A szülői visszajelzések alapján a legtöbb probléma nem is az elvvel, hanem a megvalósítással van. Sok iskola infrastrukturális nehézségekkel küzd: egy tornateremmel szinte lehetetlen minden osztály számára biztosítani a napi testnevelést. Többen arról számoltak be, hogy a gyerekek hidegben az udvaron sportolnak, vagy több osztályt vonnak össze egy órára, ami rontja a foglalkozások minőségét.
„Kivitelezhetetlen. Van olyan fővárosi iskola, ahol az elsős gyerekek az udvaron szaladgáltak a nagy hidegben, mert nincs hely minden nap a tornateremben nekik.”
„Általános iskola 8 évfolyam, évfolyamonként 4 osztály, az összesen 32 db osztály. Akiknek mindennap kellene 1 tesi óra legyen. Van egy tornaterem jó esetben, de a nap csak 24 órából áll, az iskolai nap még kevesebb. Ez hogyan kivitelezhető? Sehogy.”
Több szülő arról számolt be, hogy a heti öt testnevelésóra bevezetése az iskolán kívüli edzések rovására is mehet.
„Az én tapasztalatom az, hogy nincs minden nap tesi, de nem is baj. A túl sok óra miatt sajnos az edzéseken való részvétel lehetősége sokkal kisebb, mint régebben volt - egyrészt, az edzéseknek nehezebb helyszínt biztosítani, mert az iskolák teremigénye megnőtt, másrészt a gyerekek nem érnek oda edzésre. Összességében kevesebb a lehetőség a sportolásra, a tesi óra pedig általában komolytalan. Az összevont órákkal az a baj nálunk, hogy pont olyan napon van, amikor amúgy is megy a fiam edzésre, így napokig nem sportol semmit, aztán meg egy nap 4 órát. A bátyjának jobb volt, mert bármelyik nap mehetett edzésre, de nem volt muszáj minden nap menni - viszont ez csapatsport, és csak meghatározott napokon van edzés.”
Gondot jelent az is, hogy a heti öt óra nem mindenhol oszlik el egyenletesen. Vannak iskolák, ahol szinte minden nap nulladik órával kezdenek a diákok, mert csak ekkorra tudják időzíteni a testnevelést, amit után még sok esetben 6-8 tanítási óra - 11. osztályos és végzős középiskolások esetében fakultációk - következnek. Máshol pedig egyetlen napra sűrítenek több tesiórát is. A szülők szerint ez a megoldás sem a gyerekek terhelése, sem a hatékony mozgás szempontjából nem ideális.
„Gimnázium, heti kétszer nulladik óra, hajnali öt/negyed hatkor kell kelni (tudom, hogy vannak, akiknek ennél sokkal korábban is kell). Másik gyerek másik középiskola, egy nap egymás után 3 tesi... Ennek is sok értelmét látom...de legalább nem nulladik. Ha rajtam múlna, az lenne a legelső intézkedés, hogy a nulladik órát megszüntetném.”
Többen arról számoltak be, hogy bár korábban a gyerekük élvezte a mozgást, a mindennapos testnevelés és az órák rossz megszervezése miatt mára már elutasítóvá vált a sporttal szemben:
„Nálunk minden nap megtartja szaktanár. Ezzel nagyon megutálta a fiam a sportolást már alsóban. Azelőtt szerette. A kevesebb több lenne.”
Egy szülő tapasztalata szerint a gyerekek gyakran azzal kapcsolatban panaszkodnak, hogy kisebb sérülések vagy izomláz esetén sem kapnak pihenőt: a következő napon ismét tornázniuk kell, és betegség után is, amikor már fizikailag rendben vannak, a futás még problémát okozhat. A szülők pedig nem kérhetnek minden alkalommal felmentést, és sok esetben a testnevelő tanárok sem veszik figyelembe a diák aktuális állapotát.
Vannak azonban olyan iskolák is, ahol kreatívan igyekszik megszervezni a mindennapos testnevelést, hogy a kötelező órák ne csak „letudásra” menjenek. Sok helyen a kreatív megoldások közé tartozik az is, hogy egyes testnevelésórákat úszás, korcsolya vagy néptánc vált ki, máskor jóga, pilates vagy külső sportegyesületek segítik a mozgást.
Pozitív tapasztalatokról szól az is, amikor a kisebb iskolák rugalmasan szervezik az órákat:
„Nálunk -elsős- imádja a gyerek a sok tesit. Kis iskola egy tornateremmel. 2 tesi óra elmegy az úszásra, 2 tesi ‘udvari’ ha jó idő van kint vannak, ha rossz, akkor van egy nagy sátor az udvaron. Az 5. tesi pedig tornatermi. Szerintem ez teljesen jó megoldás és nem egyhangú. Az öltözés kicsit fura, hogy az osztályban van, de kicsik még, nem jelent gondot nekik. Tanárnénink mindent nagyon flottul levezényel és az osztály is szuper. És mindezen felül, akinél szükséges, azt viszik játékos fejlesztő tornára és/vagy gyógytornára.”
Az egészségügyi felmérések rámutatnak, mennyire létfontosságú a diákok számára a rendszeres testmozgás, ugyanakkor a jelenlegi, iskolákra kényszerített rendszer nem képes orvosolni a fennálló problémákat. Bár a mindennapos testnevelés hatékonysága nagymértékben függ a pedagógusok szakmai felkészültségétől, sok esetben az iskolák felszereltsége és tere sem elegendő ahhoz, hogy minden óra valóban minőségi mozgáslehetőséget biztosítson.
Kevés a tornaterem, feszesek a 45 perces órák, a gyerekek pedig egyre eltérőbb fizikai állapotban vannak. Varga András karrierje során sok mindent látott és a mai napig a tudatos tervezésben és a differenciálásban hisz. Szerinte azokat a gyerekeket is lehet motiválni, akik sorra hozzák a felmentéseket és mindenkivel meg lehet szerettetni a sportot.
