Bár a pandémia óta javult a tanulók fittségi állapota, még mindig nem éri el a korábbi szintet. Negyedük továbbra is túlsúlyos a NETFIT 2023/24-es tanévre vonatkozó adatai szerint.
Folyamatosan javul a tanulók fittségi állapota a koronavírus-járvány alatti soha nem látott visszaesés óta, a magyar diákok negyede azonban még mindig túlsúlyos vagy elhízott - világítanak rá a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) 2023/24-es tanévre vonatkozó adatai.
A tíz éve indított, a tanulók fittségi állapotát felmérő NETFIT felmérést az előző tanévben 3702 iskola 654 014 tanulóján végezték el és rögzítették a testnevelést tanító pedagógusok fittségi adatokat a NETFIT informatikai rendszerében. Mindezek alapján az látszik, hogy bár az elmúlt években képest javult a helyzet a tanulók fizikai állapotát tekintve, még mindig van hova fejlődniük.
"A Covid–19 pandémia okozta inaktivitási krízis, az iskolalátogatás és a testnevelésórák hiánya, a sportolási lehetőségek korlátozása nagymértékben hatással volt a tanulók fittségi állapotára, soha nem látott visszaesést okozva. A 2023/2024. tanévben, három évvel a pandémiát követően azonban jól látszik, hogy országos átlagban folyamatosan növekszik az egy adott iskola tanulóinak fittségi állapotát bemutató úgynevezett Intézményi Fittségi Index (IFI) értéke. Ez a statisztikai mutató azonban még nem érte el a pandémia előtti szintet" - írja a honlapján a Magyar Diáksport Szövetség.
Az MDSZ szerint a fittségi állapot és a gazdasági-társadalmi háttér szoros összefüggésben állnak egymással. Az adatok szerint ugyanis az ország gazdaságilag fejlettebb területein kedvezőbb a fittségi mutatók alakulása; Budapesten és Vas vármegyében figyelhetők meg a lekedvezőbb fittségi adatok, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a legkedvezőtlenebbek.
A felmérés legkritikusabb területe és mutatója évek óta az állóképességi ingafutási teszt. Az életkor előrehaladtával egyre csökken azoknak az aránya, akik elérik az egészségmegőrzéshez szükséges minimumszintet. Míg ugyanis az 5. évfolyamon még a diákok 67,3 százaléka tartozott az úgynevezett egészségzónába az ingafutás eredményei alapján, ez az arány a 8. évfolyamosok esetében már csak 58,1 százalék, 12. osztályban pedig alig 39,8 százalék.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
