Hiába a mindennapos tesióra? Négy év alatt a diákok 15 százalékának csökkent határérték alá az állóképessége

A mindennapos testnevelés ugyan jelentősen mérsékelte a romlást, de önmagában nem tudja ellensúlyozni az inaktív életmód hatásait a a Magyar Diáksport Szövetség szakmai vezetője szerint.

„Mindig az állóképesség a legkritikusabb terület a gyerekeknél” – mondta Szabóné dr. Kaj Mónika, a NETFIT-et működtető Magyar Diáksport Szövetség szakmai vezetője a HVG-nek. Hozzátette: ez az érték előrejelzője lehet annak is, milyen lesz a fiatalok kardiovaszkuláris állapota felnőttkorban.

A legfrissebb adatok szerint négy év alatt a diákok 15 százalékának csökkent a teljesítménye az egészségügyi határérték alá. Vagyis ennyivel többen kerültek a „fejlesztés szükséges” zónába.

A számok ráadásul jól mutatják az életkorral együtt járó romlást. Míg ötödik évfolyamon a diákok közel 70 százaléka éri el az egészséges minimumszintet, tizenkettedikben már csak 40-46 százalék. Vagyis mire a tanulók eljutnak az érettségiig, többségük már nem teljesíti az egészséges állóképességi szintet.

"Elveszik a lehetőséget a normális sportolástól" - a szülőknek és a diákoknak is teli a hócipője a mindennapos testneveléssel

A szakemberek szerint a mindennapos testnevelés fontos, de önmagában nem elegendő. Egy jól szervezett órán jellemzően 20-30 perc jut közepes vagy magas intenzitású mozgásra, miközben az Egészségügyi Világszervezet napi legalább 60 percet ajánl az 5-17 éveseknek. „A mindennapos testnevelés a romlást jelentősen mérsékelte, de nem tudja teljesen ellensúlyozni az inaktív életmód hatásait” – fogalmazott Szabóné dr. Kaj Mónika.

A helyzetet tovább árnyalja, hogy a gyerekeknek mindössze körülbelül ötöde mozog eleget a nemzetközi ajánlások szerint. Közben a képernyő előtt töltött idő folyamatosan nő, az életkor előrehaladtával pedig csökken a fizikai aktivitás.

Nem csak az állóképesség ad okot aggodalomra. A testtömegindex alapján a diákok közel 26 százaléka túlsúlyos vagy elhízott Magyarországon, ami európai összehasonlításban is kedvezőtlen adat.

„Nem lehet azonnal bevágni az egyest, ha valaki nem tud kötelet mászni” – a differenciálásban hisz az 50 éve tanító testneveléstanár

Kevés a tornaterem, feszesek a 45 perces órák, a gyerekek pedig egyre eltérőbb fizikai állapotban vannak. Varga András karrierje során sok mindent látott és a mai napig a tudatos tervezésben és a differenciálásban hisz. Szerinte azokat a gyerekeket is lehet motiválni, akik sorra hozzák a felmentéseket és mindenkivel meg lehet szerettetni a sportot.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.