A mindennapos testnevelés ugyan jelentősen mérsékelte a romlást, de önmagában nem tudja ellensúlyozni az inaktív életmód hatásait a a Magyar Diáksport Szövetség szakmai vezetője szerint.
„Mindig az állóképesség a legkritikusabb terület a gyerekeknél” – mondta Szabóné dr. Kaj Mónika, a NETFIT-et működtető Magyar Diáksport Szövetség szakmai vezetője a HVG-nek. Hozzátette: ez az érték előrejelzője lehet annak is, milyen lesz a fiatalok kardiovaszkuláris állapota felnőttkorban.
A legfrissebb adatok szerint négy év alatt a diákok 15 százalékának csökkent a teljesítménye az egészségügyi határérték alá. Vagyis ennyivel többen kerültek a „fejlesztés szükséges” zónába.
A számok ráadásul jól mutatják az életkorral együtt járó romlást. Míg ötödik évfolyamon a diákok közel 70 százaléka éri el az egészséges minimumszintet, tizenkettedikben már csak 40-46 százalék. Vagyis mire a tanulók eljutnak az érettségiig, többségük már nem teljesíti az egészséges állóképességi szintet.
A szakemberek szerint a mindennapos testnevelés fontos, de önmagában nem elegendő. Egy jól szervezett órán jellemzően 20-30 perc jut közepes vagy magas intenzitású mozgásra, miközben az Egészségügyi Világszervezet napi legalább 60 percet ajánl az 5-17 éveseknek. „A mindennapos testnevelés a romlást jelentősen mérsékelte, de nem tudja teljesen ellensúlyozni az inaktív életmód hatásait” – fogalmazott Szabóné dr. Kaj Mónika.
A helyzetet tovább árnyalja, hogy a gyerekeknek mindössze körülbelül ötöde mozog eleget a nemzetközi ajánlások szerint. Közben a képernyő előtt töltött idő folyamatosan nő, az életkor előrehaladtával pedig csökken a fizikai aktivitás.
Nem csak az állóképesség ad okot aggodalomra. A testtömegindex alapján a diákok közel 26 százaléka túlsúlyos vagy elhízott Magyarországon, ami európai összehasonlításban is kedvezőtlen adat.
Kevés a tornaterem, feszesek a 45 perces órák, a gyerekek pedig egyre eltérőbb fizikai állapotban vannak. Varga András karrierje során sok mindent látott és a mai napig a tudatos tervezésben és a differenciálásban hisz. Szerinte azokat a gyerekeket is lehet motiválni, akik sorra hozzák a felmentéseket és mindenkivel meg lehet szerettetni a sportot.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazták meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
