Hiába a mindennapos tesióra? Négy év alatt a diákok 15 százalékának csökkent határérték alá az állóképessége

A mindennapos testnevelés ugyan jelentősen mérsékelte a romlást, de önmagában nem tudja ellensúlyozni az inaktív életmód hatásait a a Magyar Diáksport Szövetség szakmai vezetője szerint.

„Mindig az állóképesség a legkritikusabb terület a gyerekeknél” – mondta Szabóné dr. Kaj Mónika, a NETFIT-et működtető Magyar Diáksport Szövetség szakmai vezetője a HVG-nek. Hozzátette: ez az érték előrejelzője lehet annak is, milyen lesz a fiatalok kardiovaszkuláris állapota felnőttkorban.

A legfrissebb adatok szerint négy év alatt a diákok 15 százalékának csökkent a teljesítménye az egészségügyi határérték alá. Vagyis ennyivel többen kerültek a „fejlesztés szükséges” zónába.

A számok ráadásul jól mutatják az életkorral együtt járó romlást. Míg ötödik évfolyamon a diákok közel 70 százaléka éri el az egészséges minimumszintet, tizenkettedikben már csak 40-46 százalék. Vagyis mire a tanulók eljutnak az érettségiig, többségük már nem teljesíti az egészséges állóképességi szintet.

"Elveszik a lehetőséget a normális sportolástól" - a szülőknek és a diákoknak is teli a hócipője a mindennapos testneveléssel

A szakemberek szerint a mindennapos testnevelés fontos, de önmagában nem elegendő. Egy jól szervezett órán jellemzően 20-30 perc jut közepes vagy magas intenzitású mozgásra, miközben az Egészségügyi Világszervezet napi legalább 60 percet ajánl az 5-17 éveseknek. „A mindennapos testnevelés a romlást jelentősen mérsékelte, de nem tudja teljesen ellensúlyozni az inaktív életmód hatásait” – fogalmazott Szabóné dr. Kaj Mónika.

A helyzetet tovább árnyalja, hogy a gyerekeknek mindössze körülbelül ötöde mozog eleget a nemzetközi ajánlások szerint. Közben a képernyő előtt töltött idő folyamatosan nő, az életkor előrehaladtával pedig csökken a fizikai aktivitás.

Nem csak az állóképesség ad okot aggodalomra. A testtömegindex alapján a diákok közel 26 százaléka túlsúlyos vagy elhízott Magyarországon, ami európai összehasonlításban is kedvezőtlen adat.

„Nem lehet azonnal bevágni az egyest, ha valaki nem tud kötelet mászni” – a differenciálásban hisz az 50 éve tanító testneveléstanár

Kevés a tornaterem, feszesek a 45 perces órák, a gyerekek pedig egyre eltérőbb fizikai állapotban vannak. Varga András karrierje során sok mindent látott és a mai napig a tudatos tervezésben és a differenciálásban hisz. Szerinte azokat a gyerekeket is lehet motiválni, akik sorra hozzák a felmentéseket és mindenkivel meg lehet szerettetni a sportot.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.