A mindennapos testnevelés ugyan jelentősen mérsékelte a romlást, de önmagában nem tudja ellensúlyozni az inaktív életmód hatásait a a Magyar Diáksport Szövetség szakmai vezetője szerint.
„Mindig az állóképesség a legkritikusabb terület a gyerekeknél” – mondta Szabóné dr. Kaj Mónika, a NETFIT-et működtető Magyar Diáksport Szövetség szakmai vezetője a HVG-nek. Hozzátette: ez az érték előrejelzője lehet annak is, milyen lesz a fiatalok kardiovaszkuláris állapota felnőttkorban.
A legfrissebb adatok szerint négy év alatt a diákok 15 százalékának csökkent a teljesítménye az egészségügyi határérték alá. Vagyis ennyivel többen kerültek a „fejlesztés szükséges” zónába.
A számok ráadásul jól mutatják az életkorral együtt járó romlást. Míg ötödik évfolyamon a diákok közel 70 százaléka éri el az egészséges minimumszintet, tizenkettedikben már csak 40-46 százalék. Vagyis mire a tanulók eljutnak az érettségiig, többségük már nem teljesíti az egészséges állóképességi szintet.
A szakemberek szerint a mindennapos testnevelés fontos, de önmagában nem elegendő. Egy jól szervezett órán jellemzően 20-30 perc jut közepes vagy magas intenzitású mozgásra, miközben az Egészségügyi Világszervezet napi legalább 60 percet ajánl az 5-17 éveseknek. „A mindennapos testnevelés a romlást jelentősen mérsékelte, de nem tudja teljesen ellensúlyozni az inaktív életmód hatásait” – fogalmazott Szabóné dr. Kaj Mónika.
A helyzetet tovább árnyalja, hogy a gyerekeknek mindössze körülbelül ötöde mozog eleget a nemzetközi ajánlások szerint. Közben a képernyő előtt töltött idő folyamatosan nő, az életkor előrehaladtával pedig csökken a fizikai aktivitás.
Nem csak az állóképesség ad okot aggodalomra. A testtömegindex alapján a diákok közel 26 százaléka túlsúlyos vagy elhízott Magyarországon, ami európai összehasonlításban is kedvezőtlen adat.
Kevés a tornaterem, feszesek a 45 perces órák, a gyerekek pedig egyre eltérőbb fizikai állapotban vannak. Varga András karrierje során sok mindent látott és a mai napig a tudatos tervezésben és a differenciálásban hisz. Szerinte azokat a gyerekeket is lehet motiválni, akik sorra hozzák a felmentéseket és mindenkivel meg lehet szerettetni a sportot.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
